Kárpátalján is egyre több helyen lehet hallani, hogy az érésben lévő paradicsom, paprika, s több zöldség is tele van poloskával. Az ilyen károsítás ez idáig nem igazán volt jellemző. Sajnos most is egy új kártevőről vagy kártevőkről van szó.

Két új poloskafajta jelent meg a Kárpát-medencében.

Az egyik az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) –  kétnemzedékes faj, ezt a fajt Kárpátalján nem észlelték, de ez nem kizáró ok, mert Magyarországon az első egyedeket még 2013-ban jelentették be. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján nagyjából 1 nap alatt 2 km körüli távolságot is megtehet, de akár 100 km-nél messzebbre is repülhet. A nagyobb távolságokra történő eljutásában és meglepetésszerű, földrajzilag egymástól meglehetősen távol eső felbukkanásaiban döntő szerepe van bizonyosan a legkülönfélébb járműveknek, illetve kereskedelmi szállítmányoknak. Tehát emberi közvetítéssel történő véletlenszerű széthurcolásról van szó. Azaz egy év alatt Magyarország bármely pontjáról elégséges az idő, hogy Kárpátaljára jusson.

A kifejlett poloskák telelnek és áprilistól október végéig több mint 100 termesztett növényt károsítanak.

Ha a képen látható poloska valamelyik alakját felismerik, valamilyen módon be kell fogniuk és jelezniük kell a növényvédelmi hivatal vagy a KMVSZ felé.

A másik poloska a Vándorpoloska (vagy zöld vándorpoloska) Nezara viridula (Linnaeus, 1758).

Ez a kártevő sajnos ezen az éven már nagyon sok kertben gyakori vendég. A Kárpát-medencében valószínűleg 2 nemzedéke van, imágó alakban telel, avarba, repedésekbe vagy védett helyen található. Tavasszal, március végétől jönnek elő a telelőhelyükről.

A kifejlett rovar közel 1 cm hosszú, rendszerint egyszínű élénkzöld, a pajzsocska tövén 3 apró, fehéres folttal, a pajzsocska tövi szögletén kétoldalt egy-egy beszúrt fekete ponttal jelentkezik.

De nem ritkák azonban olyan egyedek sem, amelyek feje és elő háta elöl szélesen fehéres. Az áttelelt imágók rendszerint barna és egyszínű. Fejlődése során öt, az imágóhoz életmódjában hasonló, azonban megjelenésében attól meglehetősen eltérő lárvastádium különíthető el. A lárvák színe a zöldtől a feketéig változhat, de a test alapszínétől függetlenül a hátoldal mindig több hosszanti sorba rendezett fehér, kerek foltokkal díszített, melyek a faj lárváit minden stádiumban könnyen felismerhetővé teszik.

A vándorpoloska egy polifág kártevő, lényegében minden termesztett és gyomnövényt károsíthat, de kimondottan szereti a paradicsomot, uborkát, paprikát, tojásgyümölcsöt (padlizsánt) és babot (paszuly). Ezeken a kerti növényeken lehet a leggyakrabban nagy tömegben megtalálni. A növény minden lédús részét károsítja, szívogatásukkal és ürülékükkel pedig a termést szennyezik be. Szúró-szívó szájszervével megszúrja a növény levelét, szárát vagy termését befecskendezi emésztőenzimeket tartalmazó nyálát, majd az így folyóssá vált növényi részt kiszívja. A károsított növény a szúrások helyén megbarnul, majd megrothad, elszárad. A paradicsomterméseken fakó foltok alakulnak ki.

Mind a 2 poloskafaj ellen nehéz a védekezés, mivel a kifejlett egyedek azok folyamatosan berepülhetnek, illetve a kertekben akkor okozzák a legnagyobb kárt, amikor érik a termés és szüretelni kell.

Ahol már régóta jelen van, ott a termelők csalogató növények alkalmazásával védekeznek. Amit nem fogyasztanak azokat folyamatosan permetezhetik is, de ez sem mindig hozza a megfelelő eredményt.

A legeredményesebben kémiai növényvédő szerekkel lehet ellenük védekezni, időzített permetezéssel. Ez akkor van, mikor a kultúrnövény 15-%-án már jelen vannak a lárvák, illetve a kifejlett imágók is megtalálhatók. Eredményesen alkalmazhatjuk a következő hatóanyagú készítményeket, amelyek tartalmaznak piretroidot, a neonikotinoidot és lambda-cihalotrin hatóanyagot. Minden egyes hatóanyag és permetezett növény esetében be kell tartani az élelmiszer egészségügyi várakozási idejét. Tehát csak azután lehet leszedni és elfogyasztani, ha permetezés idő után kivártuk azt az időt, ami a felhasznált szeren fel van tüntetve.

Ukrajnában sajnos hatásos készítmények nincsenek forgalomban.

Alternatív védekezést úgy eszközölhetünk, ha a termést/növényt szúnyoghálóval vonjuk be.

 

Pályi Béla,
falugazdász