Az elmúlt években több gazda vágott bele a csonthéjas gyümölcsök termesztésébe Kárpátalján. A termőterületek a 0,5 ha-tól akár a 10 hektáros területig is terjednek. Elsősorban a szilva, őszibarack és a kajszibarack az, amit nagyobb területeken termesztenek. A meggyből és a cseresznyéből többnyire csak néhány facsemete lett telepítve a családi szükségletek kielégítésére. Korábban már foglalkoztunk a gyümölcsfák megfelelő metszéstípusának kiválasztásával, most a tavaszi növényvédelemről szeretnék megosztani néhány tanácsot.

A gyümölcsfák esetében a virágzás időszakában különösen nagy jelentősége van a növényvédelemnek. Moniliás virágelhalás, poloskaszagú szilvadarázs, levélfodrosodás az ilyenkor előforduló legnagyobb veszteségeket okozó károsító.

A csonthéjasokon súlyos betegséget tud okozni a bibéken belépő, ezáltal a virágok és virágzatok moníliás elhalását okozó gomba. A kórokozó a szállítónyalábokon keresztül hajtásokat, ágrészeket is megbetegít, a fás részeken ágrákosodást okoz, a felszakadó sebeken mézga jelenik meg.

A Monilinia laxa kórokozót már régóta ismerjük vidékünkön, jelenleg is valószínűleg ez okozza a moníliás virágelhalások nagy részét. Fertőzését elősegíti a hosszú virágzási idő, a hűvös, ködös, párás időjárás. Az összes csonthéjas gyümölcsfajunkat fertőzi, de legfogékonyabb a betegségre általában a meggy, a kajszi és a szilva. A kajszi esetében nemcsak a bibén, hanem a virágszirmokon is be tud lépni a kórokozó. Súlyos terméskiesést okozhat, amennyiben a fent említett körülmények fennállnak és nem védekezünk (vegyszeresen) a kórokozó ellen.

Több engedélyezett vegyszert találunk a forgalmazók palettáján. Csapadékmentes időjárás esetén megfelelő lehet a kontakt hatásmódú szerek alkalmazása (pléldául Bordóilé+Kén Neo SC), de amennyiben eső várható a virágzás ideje alatt, mélyhatású, vagy felszívódó hatásmódú hatóanyagok kijuttatását válasszuk (például Chorus 50 wg), mivel ezeket nem fogja lemosni az eső, így védelmet nyújthatnak csapadékos időben is.

A szilvánál korai gyümölcshullást és ezzel súlyos terméskiesést okoz a poloskaszagú szilvadarázs (Hoplocampa flava, H. minuta) a lárva ellen sziromhulláskor tudunk védekezni (Mospilan 20 SG, Karate Zeon 5 CS). Mivel a darázs tojásait a csészecimpákra rakja, a hernyók innen indulva jutnak el a terméskezdeményig, így pusztulásukhoz megfelelő mennyiségű vegyszerrel találkoznak.

Az őszibarack levélfodrosodása (Taphrina deformans) elleni védekezést se fejezzük még be! Hiába a nappali melegek és a száraz időjárás, hűvösek még az éjszakák és továbbra is fertőz ez a kórokozó. A pici levélkezdeményeken ne használjunk még felszívódó hatásmódú gombaölőszert, mert nincs elég felület, amin felszívódhat a vegyszer. Használjunk kontakt hatásmódú készítményt. A réz viszont ilyenkor már károsíthatja mind a levelet, mind a virágot, ezért annak használatát már hagyjuk el. Ilyenkor megfelel a Scor 250 EC. Amikor a levelek kifejlődnek, használhatjuk a felszívódó hatású készítményeket (Delán 700 WG, ORIUS 20 EW).

A jól végzett növényvédelmet fáink bő terméssel hálálják meg.

Kovács Árpád, a KMVSz ungi régiójának falugazdásza