Mikor jobb metszeni a szőlőt?

A szőlő liánszerűen növekedő kúszónövény, erős csúcsdominanciával rendelkezik, ami annyit jelent, hogy a metszetlenül hagyott tőke a beérett vessző legfelső rügyeiből fog a legerősebben kihajtani, ami az alsó részek felkopaszodásához vezet. A metszés arra szolgál, hogy a szőlőnövényt földközelben tartsuk és szabályozzuk a termés mennyiségét, tehát nélkülözhetetlen művelete a szőlő szakszerű termesztésének. Arról, hogy mikor és hogyan metszük a szőlőt, nagyon megoszlanak a vélemények még a szakmai körökben is, mivel a metszés néha komoly sebzéssel jár, ami végül a tőke idő előtti pusztulását is okozhatja. Nem mindegy tehát, hogy mikor és hogyan metszük a szőlőt!

A metszés időpontját tekintve, három időszakot különíthetünk el: őszi-téli, kora tavaszi és késő tavaszi metszésről beszélhetünk. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, amit a gazda kell, hogy mérlegeljen a saját belátása szerint. Szaktanácsadóként többen is megkérdeznek ebben a kérdésben, ezért most ebben a cikkemben részletesebben körüljárom ezt a kérdést és sorra veszem az egyes metszési időszakok előnyeit és hátrányait.

Az őszi-téli metszést elsősorban a nagyobb ültetvényeken alkalmazzák, mivel ez lehetőséget ad a metszési munkacsúcs széthúzására. Ez a legfőbb előnye. Hátránya, hogy a lombhullás után a növény még nem fejezi be a biológiai tevékenységét, amit a túl korai metszés megakadályoz és ez által a tőke rügyei fagyérzékenyebbek lesznek. A túl korán lemetszett vesszőből nem érkezik leszállítódni sok értékes vegyület az alsó tőkerészekbe, amire szüksége lenne a tőkének, hogy jobban felkészüljön a télre és a következő termőévre. Ezen kívül a nyugalmi időszakban okozott sebzések hosszú időn keresztül védtelenek a sebparazita gombákkal szemben, melyek a sebeken keresztül behatolva sok kárt tudnak okozni a szőlő fás részében. Összegezve, a véleményem szerint ez a metszési időszak lényegesen több hátránnyal jár, mint előnnyel, de szakszerű hozzáállással a hátrányok jelentősen mérsékelhetők.

A kora tavaszi metszés a legáltalánosabb metszési időszak. Ez az időszak a tél vége és a nedvkeringés megindulása előtti időszakig, azaz március közepe-végéig tart. Előnye, hogy még van elegendő idő a metszés elvégzésére, csökken a sebfertőződés esélye és a sebek könnyezése nem vakítja be a rügyeket. A metszést kellemesebb klímán lehet elvégezni. Hátrányaként lehet említeni, hogy a nyugalomban lévő rügyek még nem jelzik az esetleges fagykár mértékét, így nehezebb pontosan beállítani a tőke rügyterhelését, valamint a kora tavaszi időszakban a lágy talajon nehezebb a munkavégzés és komoly lehet a taposási kár, ha géppel kell járni a sorközben (gépi előmetszés, venyigekezelés). Összegezve, ebben az időszakban az előnyök már felülírhatják a hátrányokat, de az ültetvény még itt is komoly fertőzési veszélynek van kitéve, ezért a nagyobb sebeket feltétlenül kezelni kell megfelelő seblezáró szerrel.

A késő tavaszi metszés a nedvkeringés megindulásától a rügyek kihajtásáig tart. Az ilyenkor végzett metszésnek a legfőbb előnye, hogy minimális az esélye a sebzések befertőződésének, mivel a szőlő már aktív fázisban van, és hamar lezárja a sebzéseket. Természetesen a nagyobb sebeket ilyenkor is ajánlott lekezelni sebfertőtlenítő szerrel. A metszésmód megválasztásával törekedni kell arra, hogy minél kisebb sebet ejtsünk a tőkén, és feltétlenül hagyni kell beszáradási csonkot! További előny, hogy a metszéskor a rügyek duzzadásából pontosan leolvashatjuk a fagykár mértékét és így a helyes rügyterhelést pontosan be tudjuk állítani. Ezen kívül a metszést kisebb taposási kárral és kellemesebb klímán tudjuk elvégezni. Újabb kutatások a késői metszés hatására mutattak ki minőségi és mennyiségi javulást a szőlő termésére nézve. Hátrányként szokták említeni a sebkönnyezés okozta rügyvakulást, amit az elvezető irányú metszési lappal nagyrészt kivédhetünk. További hátrány, hogy nagyobb ültetvények esetén szinte lehetetlen időben befejezni a metszést, és komoly munkacsúcs alakul ki, mivel csupán 1 hónap áll a rendelkezésünkre. Összegezve, a késő tavaszi metszésnek sok szempontból lényeges előnyei vannak, de leginkább csak kisebb ültetvényekben alkalmazható.

Létezik még a kombinált időszakú metszés, melyet főleg a jól gépesített, nagyobb ültetvényeken alkalmazzák. Ezt osztott metszésként is ismerjük. Lényege, hogy amikor az ültetvény géppel járható, elvégzik az előmetszést és a kézi metszést később, tavasszal végzik el. Legfőbb előnye, hogy rugalmasan lehet alkalmazni, jelentősen javítható az élőmunka teljesítmény, minimalizálható a taposási kár, illetve a növényegészségügyi kockázat. Hátránya csak a gépesítés költségességében van, de ez az ipari méretű gazdaságokban már nélkülözhetetlen és nem jelentős tétel.

Barkaszi Ferenc

szaktanácsadó-agrármérnök,

falugazdász

A cikk megjelent a Kárpátinfo hetilap 27. évfolyam 8. számában.