A haszonállatok számára komoly stresszel járhat a téli időszak, főleg a megváltozó takarmányozás miatt. Emellett  figyelni kell az istállóklímára, és az állatok egészségére, valamint testtömegére is, hogy jól indulhasson a tavasz. Segítünk, hogy mire kell oda figyelnie!

Amire érdemes odafigyelni az állattartóknak télen:

-takarmányozás

 -istállóklíma

-egészség  

Megfelelő takarmány biztosítása

Mivel „a jószág a szájától szép” az állatfajnak megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt mindig a rendelkezésükre kell bocsátani. Erre a feladatunkra már a takarmány betakarítasi  (vásárlási) időszakban gondolnunk kell. Ezalatt értjük egyrészt a rátartással történő készletezést, ami kedvező évjáratú szénatermés esetén jelentheti például két télre elegendő szálastakarmány betakarítását. Másrészt jelenti a télire szánt takarmányok „jó gazda gondosságával” történő állagmegóvását, mert például a fedetlen, ún. piramiskazalba rakott hengerbálák esetén 30-40%-os veszteség is felléphet egy év alatt. Az abrak takarmány minőségére is nagyon oda kell figyelni. Csapadékosabb évjárat esetén a Fusarium sp. gombákkal lehet fertőzött a gabona, főként az ocsú, ami szervi károsodásokat is okozhat. Gabonakészletünket magtári kártevők sokaságától is meg kell óvnunk. Pl. a megengedettnél (12% körüli nedv. tartalom) nedvesebben betárolt terményben biztosan megjelenik a gabonazsuzsok és melegszik, szinte összeáll, beszagosodik a drága abrak. Ha nem akarunk erős mérgekkel gázosítani, jól bevált módszer kisgazdaságban, japántyúkokat tartani a magtárban. Hihetetlenül hasznos munkát végeznek. A folyamatos ívóvízellátás biztosítása különös figyelmet igényel a fagyveszély miatt. Kérődzők esetén jól bevált technológia a „labdás itatók” használata, a többi állatfajnál gondoskodni kell az itatórendszer rendszeres ellenőrzéséről illetve kiolvasztásáról.

Hőmérséklet és fények (istállóklíma)

A háztáji állatok többsége állandó testhőmérsékletű, ezért a takarmányból felvett energiát elsősorban a testhőmérsékletének fenntartására fordítja. És csak az ezen felüli energiákat fordítja tömeggyarapodásra, tejtermelésre, vagy éppen tojástermelésre. A téli zord hidegtől óvni kell a haszonállatokat, ilyenkor ugyanis csökken a takarmányhasznosításuk, azaz egységnyi tömegnövekedéshez többet kell enniük. Magyarul, nő az étvágyuk. Ha a takarmány már nem fedezi az étvágyukat, akkor következik a termeléscsökkenés. Állataink hőszabályozási képességüket számukra optimális istállóhőmérsékleten tudják kifejteni. Az optimális istállóhőmérséklet Celsius fokban:

 -Tojótyúkoknál 12-16 fok, de aki bevállalja a naposcsibetartást annak biztosítani kell a 33-35 fokot.

–Sertéshizlaldáknál 16-18 fok szükséges, de a fiaztató malacfészekben 32-35 fokot kell biztosítani.

–A szarvasmarha a száraz, hideget jól tűri, fejősteheneknél 8-15, hízómarháknál 5-15 fok elegendő.

–Anyajuhoknál 10-12 fok elég, de ellető hodályban 18-20 fok kell.

Nagyon fontos a huzatmentes levegőcsere a káros gázok pl. ammónia szintjének szabályozása miatt. Az istálló tetőgerincén kialakított szellőzőnyílások, és szellőzőventilátorok segítségével eredményesen megvalósíthatjuk ezt a feladatot. A téli istállózási időszakban különös figyelmet kell fordítanunk az istálló megvilágítására is, pl. a juhok január-februári ellési időszaka vagy a tojótyúkok stimulálása fényprogrammal.

Állategészségügyi helyzet

Egy betegségektől és élősködőktől mentes állat minden stresszhelyzetet jobban elvisel, a téli hideget is. A jó gazda gondossága abban nyilvánul meg, hogy a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Ezen elv egyik része állataink vitaminokkal és értékes ásványi anyagokkal történő „feltöltése”. Ez történhet legeltetett állományok esetén az „őszi zsengével”, ha a juhok „a hátukon hozzák be a havat a legelőről”, a január-februárban született bárányoknál elkerülhető a „hóbetegség”, vagyis az A-vitamin hiány. Zárt tartás esetén is nagy szolgálatot tesz frissen kaszált zöldtakarmány etetése, amíg a természet engedi, sőt a tél beállta után is ott a lehetőség pl. takarmányrépa valamint ipari melléktermékek almatörköly stb. etetésére. Tél végén ha mindenből kifogytunk gondolkozhatunk csíráztatott gabona pl. rozs illetve ásványi kiegészítők pl. takarmány zeolit etetésén is. Juhoknál különösen fontos a szelénpótlás, mivel talajaink túlnyomó része szelénhiányos, s így hamar szív és vázizom problémáktól szenvedő bárányokkal találkozhatunk.

 A megelőzés újabb fontos mozzanata a beistállózás előtti parazitamentesítés, mivel ezen élősködők, főként állataink érzékenyebb életperiódusában (pl. szoptatás) felszaporodhatnak a téli időszak alatt is. A szaporodási problémák, emésztési rendellenességek és a betegségmegelőzés része állataink számára (ahol lehetséges) télen a napfényhez, friss levegőhöz juttatás. Sármentesített kifutók, szép, napos időben akár a hóban történő jártatás igen jótékony hatású az állat eltespedt szervezetére. Minden időszakban ütik fel járványok fejüket. Ez ellen a gazdák idegen állat vásárlása esetén karanténozással és az előírt szabályok betartásával tehetnek a legtöbbet.

Szakadáti Rozália , a KMVSz falugazdásza

A cikk a KárpátInfo korábbi számában jelent meg.