Az őszi virágszezon lecsengésével teljes gőzzel vethetjük bele magunkat a tavaszi ütemterv elkészítésébe – normális esetben ezzel kezdeném cikkemet, mellyel a kárpátaljai dísznövénytermelő társaimnak adnék ötletet, inspirációt, esetleg tudást át. Viszont a jelenlegi kiszámíthatatlan és bizonytalan helyzetben nagyon nehéz olyan tanácsot adni, amiben biztosak lehetünk, hogy megvalósul a termesztésen túl az értékesítés is. Ezért arra kérem a kedves olvasót, hogy tekintsünk most el attól, hogy érdemes-e, okos dolog-e ilyen nagy rizikóval virágot termelni és befektetni fél évvel az értékesítés előtt, gondolatainkat helyezzük csak a növényre, annak termesztéstechnológiájára, mi az az új információ, amellyel még jobb minőséget tudunk elérni munkánk során.
Mint minden hagymás virágot, a tulipánt is ősszel kell beszereznünk a tavaszi hajtatás, értékesítés idejére. Nálunk jellemzően nőnapkor adjuk el ebből a csodálatos és bájos virágból a legnagyobb mennyiséget, de egészen májusig megfigyelhető volt a folyamatos igény rá, ezért a virágboltok készletei között megtalálható volt folyamatosan. A jó hír az, hogy ezek a virágok nagyrészt hazai termelőktől származtak. Körülbelül 5-6 évvel ezelőtt kezdtek vidékünkön először tulipánt hajtatni fóliasátorban, akkor már a piac készen állt a fogadására, mivel a holland tulipán már előkészítette a terepet. Azóta egyre többen próbálkoztak több, kevesebb sikerrel. A minőség legfontosabb meghatározója természetesen ebben az esetben is a szaporítóanyag, amelynek tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy első osztályú virágot tudjunk előállítani. Csakis kizárólag holland, steril hagymával dolgozhatunk, melynek a körátmérője meg kell feleljen az általunk kiválasztott technológiának. Az internet segítségével minden elérhető a hajtatás menetét illetően, nem is erről szeretnék írni, inkább azokról a hibákról, melyeket gyakran vétünk, viszont nem figyelmeztet rá minket a szakirodalom. Egyik ilyen fontos dolog, hogy határozzuk meg az időszakot, mikor szeretnénk értékesíteni, mert nem mindenki készül csak nőnapra, mivel annak a fűtési költsége jóval nagyobb, tehát tervezhetünk áprilisi értékesítésre is. Ebben az esetben a technológiát ehhez igazítjuk, tehát a hőmérsékletet és az öntözést ennek megfelelően adagoljuk. További fontos szempont, hogy van-e kialakult vevőkörünk, első éves termelők vagyunk, vagy viszonteladók megrendeléséhez igazodunk a darabszámot illetően. Senkinek sem ajánlom, hogy megvegyen 5-6 ezer hagymát úgy, hogy nincs előre tervezett piaca. Ha csak most először hajtatunk, csak kisebb mennyiséget próbáljunk, ugyanis nincs az a pontos leírás, ami alapján tökéletesen sikerülhet a termesztés. Az első év mindig a tapasztalatszerzésről és tanulásról szól ugyanúgy mint bármilyen más növénynél. Következő szempont, hogy ismerjük-e a legkelendőbb színeket, tudjuk-e a vásárlók igényét, esetleg a divatszínekkel tisztában vagyunk-e. Itt arra gondolok, hogy míg régen a piros tulipán volt a legkelendőbb, ma már ez váltott pasztell lilára, rózsaszínre, stb… Ami pedig a legfontosabb kérdés, hogy magam szeretném értékesíteni vagy viszonteladók számára termelek. Nyilván egy nagyobb mennyiséget csakis viszonteladók segítségével tudok értékesíteni, de azt is tudom kell, hogy nekem kell-e vinnem piacra vagy megbeszélés alapján érte jönnek.
Mivel ez szezonvirág, szedés után maximum egy hétig tárolhatjuk, érlelhetjük, tehát nagyon pontos időzítésre van szükség. Elbukhat az egész értékesítés azon, ha nem érik be időben a virág, pedig pl 5000 darabot nőnapra akartunk eladni. Tehát csak pontos technológiával és annak szigorú betartásával időzíthetünk pontosan, de mindezek mellett még mindig erősen meghatározó tényező az időjárás, amit előre nem tudunk kiszámítani (itt a napos órák számára gondolok).
Ettől függetlenül a hagymás virág termesztése, legyen az jácint, krókusz, tulipán, liliom, olyan mint egy csodálatos várakozás karácsony előtt, mert egy kertészben annyi izgalom, vágyakozás van a virág iránt, pont mint egy kisgyerekben. Tudom, hogy sokan ismerik ezt a csodálatos érzést és háború ide vagy oda, folytatni fogják a termelést, többek között én is, mert nem csak a profitért dolgozunk, hanem a szakma szeretetéért is.
Bucsela-Virág Enikő,
A KMVSZ falugazdásza
A cikk a Kárpátinfo hetilap legutóbbi lapszámában jelent meg.
© Minden jog fenntartva - Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége 2016