Kárpátalján is nagy népszerűségnek örvend az egyik legértékesebb gabonanövény, a hajdina (ukrán nevén grecska).
A növény szinte minden része hasznosítható. Számos ízletes étel, többek között különböző köretek elkészítéséhez szolgál alapanyagul. Lisztjéből pedig jó minőségű kenyeret lehet sütni. Nagyon egészséges, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Gluténmentessége miatt kiváló az arra érzékenyek diétájához. Gyógyhatású élelmiszer.
Vidékünkön az elmúlt években több gazda is megpróbálkozott a termesztésével. Eredményeik alapján elmondhatjuk, hogy a tapasztalatok pozitívak voltak. Nem volt ritka a hektáronkénti 2-2.5 t átlagtermés sem. Termesztésének jövedelmezőségét növeli az a tény is, hogy nem igényel különösen jó tápanyagellátottságú talajt, ami a jelenlegi műtrágyaárakat figyelembevéve semmiképpen sem elhanyagolható. Továbbá az sem mellékes, hogy a termés mindig könnyen és jó áron értékesíthető.
A hajdina tápanyagigénye nem nagy, de jól megművelt, laza talajt igényel. Gyomirtásra általában nincs szükség, mivel intenzív növekedése meggátolja a gyomnövények fejlődését. Szükség esetén a gyomok elleni védekezést a vetés előtt kell elvégezni, mert a vetés utáni védekezés terméskiesést okoz, ezért nem ajánlott. Ha mégis egy gyomosabb földterületre szeretnénk vetni, akkor a tavaszi talajzáró tárcsázás után, a gyomok megjelenését követően ajánlott egy totális gyomirtás. Ezt a vetés előtt egy hónappal, de nem később, mint három héttel vetés előtt kell elvégezni glifozát hatóanyagú készítményekkel (Раундап, Ураган Форте 500 SL,PK vagy Glialka Top). Kiváló elővetemény, javítja a talajt.
A hajdina érzékeny a hidegre. Már a +5℃-os hőmérséklet is megviseli. Ezért a vetését legjobb a május 10-e és május 20-a közötti időszakban elvégezni. A vetés ugyanazzal a vetőgéppel történik, amivel a kalászosokat vetjük, 3-4cm mélységben. Vidékünkön a vetőmagszükséglet 3 millió szem/ha, ami kb. 80-100kg vetőmagot jelent fajtától függően. Ha a magok nedves földbe kerülnek, akkor a kelés 3-5 nap múlva várható. Három hét elteltével már virít a hajdina. A virágzás egész nyáron folyamatos. Mivel a hajdina jó mézelő növény, a vetésterülete közelébe érdemes méheket telepíteni. A méhek a nektár begyűjtése során elvégzik a növények beporzását, ami növeli a terméshozamot és mindeközben kiváló minőségű mézet termelnek.
A 2022-es év rendkívül aszályos volt és nem kedvezett a szántóföldi növénytermesztésnek. Bár a hajdina gyökérzete 50-60 cm mélyre hatol a talajba, az idei aszály miatt nedvességet ott sem talált. Ez meglátszik az idei terméshozamon, ami elveheti azon gazdák kedvét a hajdina termesztésétől, akik idén próbálkoztak vele először. Csak remélhetjük, hogy az elkövetkező évek időjárása kegyesebb lesz a gazdákhoz és egyre többen fogják majd termeszteni ezt a többhasznú növényt.
Kovács Árpád, az ungi régió falugazdásza
A cikk megjelent a Kárpátinfó hetilap 41. számában.
© Minden jog fenntartva - Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége 2016