A hadiállapot bevezetése az ukrán állampolgárok életének minden területén drasztikus változásokat hozott, többek között a munkavégzés, a munkajogviszonyok szférájában is. Ennek következtében szükségessé vált, hogy a törvényhozó testület felülvizsgálja a hatályos munkajogszabályokat, azokat az új helyzetekhez, kihívásokhoz igazítsa ideiglenesen, ezért a parlament elfogadta a 2136-IX számú A munkaviszonyok megszervezéséről a hadiállapot idején c. törvényt. Természetesen február óta a szabályozás több esetben is módosításokon ment keresztül. Az alábbiakban a legutóbbi jogszabályváltozásokról tájékoztatjuk az olvasót. 

 

Munkavégzés szabadnapokon, ünnepnapokon és munkaszüneti napokon a hadiállapot ideje alatt

2022. július 19-én módosították a 2136-os számú törvényt, mely speciális munkaügyi  szabályokat állapít meg a hadiállapot idejére. Többek között ez érinti a szabadnapon, ünnepnapokon, munkaszüneti napokon végzett munkát is.

Rendes körülmények között a szabadnapokon végzett munkáról és annak kifizetéséről Ukrajna Munkatörvénykönyve rendelkezik. Azonban a háború és a bevezetett hadiállapot sok mindent megváltoztatott, ezért ideiglenes szabályok kerültek bevezetésre. Ukrajna Munkatörvénykönyvének több rendelkezését is módosították, vagy hatályon kívül helyezték a hadiállapot idejére, melyeket a 2136-os számú törvény tartalmaz, sok esetben a Munkatörvénykönyv szabályai pedig ideiglenesen nem kerülnek alkalmazásra. A júliusban elfogadott törvénymódosítások újból változtattak a szabadnapokon, ünnepnapokon és munkaszüneti napokon végzett munka szabályozásán. Az alábbiakban táblázatban próbáljuk összefoglalni a júliusi törvénymódosításig érvényben lévő és a júliusban megváltozott munkajogszabályok felsorolását:

A 2136-os számú törvény 6. szakaszának 6. pontja, mely 2022. 07. 18-ig volt érvényben	A 2136-os számú törvény 6. szakaszának 6. pontja, mely 2022. 07. 19-től érvényes
6. A hadiállapot ideje alatt nem alkalmazzák Ukrajna Munkatörvénykönyve 53. szakaszának (a munkaidőről az ünnepnapok, munkaszüneti napok és szabadnapok előtt), a 65. szakasz 1. bekezdésének, a 67. szakasz 3-5. bekezdéseinek és a 71- 73. szakaszok (ünnep és munkaszüneti napok) rendelkezéseit.	6. A hadiállapot ideje alatt nem alkalmazzák Ukrajna Munkatörvénykönyve 53. szakaszának, a 65. szakasz 1. bekezdésének, a 67. szakasz 3-5. bekezdéseinek, a 71., 73., 78. szakaszok rendelkezéseit és A szabadságokról szóló törvény 5. szakaszának 2. bekezdését.

2022. július 19-ig a 2136-os számú törvény 6. szakaszának 6. pontja szerint a háború ideje alatt nem alkalmazták Ukrajna Munkatörvénykönyvének 72. szakaszát, mely pénzbeli ellentételezésre kötelezi a munkáltatót a szabadnapon végzett munka esetén. Vagyis 2022. július 19-ig a munkáltató nem kompenzálta az alkalmazottnak a szabadnapon törtnő munkavégzést. Azonban az ünnepnapoktól és munkaszüneti napoktól eltérően a szabadnapokat az említett törvény nem helyezte hatályon kívül. Vagyis az alkalmazottaknak joguk van a pihenéshez a hadiállapot ideje alatt is. Ennek a kérdésnek a szabályozása érdekében e rendelkezésekkel kapcsolatban módosításokat fogadtak el. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a munkaadó a hatályos szabályozás szerint még mindig jogosult az alkalmazottat munkavégzésre behívni szabadnapon is. Továbbá a jogszabály a hadiállapot ideje alatt nem korlátozta a munkaáltató ezen jogát speciális követelmények megszabásával, úgymint pl. a szakszervezeti beleegyezés. Továbbá  nem szükséges ehhez speciális eset sem, mint például a balesetek és annak következményeinek felszámolása, elég a munkaadó határozata az alkalmazott hétvégi munkavégzéséről. Ez a szabályozás még jelenleg is érvényes. Azonban a jogalkotók most már feltették a kérdést, hogy mennyit kell kapjon az alkalmazott a szabadnapján végzett munkáért?

2022. július 19-ig az alábbi problémát a következők szerint oldották meg. A munkáltató a szabadnapon elvégzett munka helyett más szabadnapot adhatott. Emellett meg kell jegyezni, hogy bár az erre lehetőséget biztosító 72. szakasz nem volt érvényben, viszont nem is volt megtiltva, de ezért pénzbeli ellentételezést az alkalmazottak az ilyen jellegű munkavégzésért nem igen kaptak.

Amennyiben a munkaadó nem jelölt ki más szabadnapot a ledolgozott szabadnapokért, érdemes megvizsgálni, hogy az adott esetben nem volt-e szó túlóráról, vagyis a normális munkaidő túllépéséről.

Emlékeztetjük az olvasót, hogy 2022. 07. 19-ig a hadiállapot idejére a munkavégzési normák emelkedtek és eltértek a megszokottól:

• a heti normális munkaidő a hadiállapot idejére maximálisan 60 órára emelkedett (a volt 40 óra helyett);
• a rövidített munkaidőre jogosult alkalmazotti kategóriák heti munkaideje nem haladhatta meg a heti 50 órát;
• a heti két szabadnap helyett a munkaadó a szabadnapot 24 órára csökkentheti (szükség esetén), vagyis a munkás heti egy szabadnapot kaphat.

Azonban a túlóra dupla kifizetésére vonatkozó jogi szabályozást nem helyezték hatályon kívül. Viszont jelen helyzetben bebizonyítani azt, hogy a munkavégzés túlóra volt, nagyon nehéz. Továbbá azt is érdemes megjegyezni, hogy túlórát nem lehet más szabadnappal kompenzálni, ebben az esetben csakis a dupla összegű ellentételezés lehetséges Ukrajna Munkatörvénykönyve 107. szakaszának megfelelően.

 

2022. július 19-től a Munkatörvénykönyv 72. szakasza ismét érvénybe lépett a hadi állapot idejére is. Vagyis a szabadnapon végzett munkát ugyanúgy kell kompenzálni, ahogy a háború előtt.

Továbbá a jogszabály majdnem visszaállította a korábbi munkaidőt. Ezen módosításoknak megfelelően jelenleg:

• a heti rendes munkaidő heti 60 órára növelhető szükség esetén azon alkalmazottak számára, akik a kritikus infrastruktúrához tartozó objektumokon végeznek munkát (a honvédelemben területén, a lakosságot kiszolgáló intézményeknél, stb.).
• a kritikus infrastruktúra objektumain dolgozó és rövidített munkaidőre jogosult személyek munkaideje heti maximum 40 órára növelhető.

Ebből következik, hogy a heti 60 óra már nem kötelező, hanem csak lehetőség és nem vonatkozik minden alkalmazottra, csak azokra, akik a kritikus infrastruktúra objektumainál, vagy a honvédelem területén tevékenykednek. Az egyéb szférák alkalmazottai visszatérhetnek a heti 40 órás munkarendhez, valamint a rövidített munkaidőhöz Ukrajna Munkatörvénykönyve rendelkezéseinek megfelelően.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a munkáltató még mindig jogosult szabadnapján behívni az alkalmazottat és 6 napos munkahetet megállapítani. Ezért ennek kompenzálása még mindig aktuális. 2022. július 19-től amennyiben az alkalmazott szabadnapján dolgozik a felek közös megegyezése alapján:

– más szabadnapot adnak neki (a konkrét dátumot fel kell tüntetni a megfelelő rendeletben ), vagy

– kifizetik a ténylegesen ledolgozott munkaidőt a kétszeres összegű pénzbeli  ellentételezés formájában Ukrajna Munkatörvénykönyve 107. szakaszába meghatározott rend szerint. Ebben az esetben más szabadnapot az alkalmazott nem kap. Vagyis egyidejűleg pótszabadságot és pénzbeli juttattatást kérni a ledolgozott szabadnapért nem lehet.

2022. július 19-től a hadiállapot idejére nem kerülnek alkalmazásra a Munkatörvénykönyv 53. szakasza, 65. szakaszának 1. bekezdése, a 67. szakaszának 3-5. bekezdése, a 71., 73., 78-1. szakaszok és A szabadságokról szóló törvény 5. szakasza.

Ennek megfelelően a hadiállapot ideje alatt:

1. Nincs olyan fogalom, mint az ünnepnapok és munkaszüneti napok, melyeket a normál időben Ukrajna Munkatörvénykönyv 73. szakasza tartalmaz.
2. Nem rövidül meg a munkaidő 1 órával az ünnepnapok és munkaszüneti napok előtt és nem kerül korlátozásra a munkaidő ezen napok előtt (békeidőben maximum 5 órata).
3. Amennyiben az ünnepnap, vagy munkaszüneti nap egybeesik a hétvégével (szabadnappal), akkor azokat nem tesszük át a következő munkanapra.
4. Nincs kompenzáció az ünnepnapokon, vagy a munkaszüneti napokon végzett munkáért. Vagyis nem kerül felszámításra dupla összegű munkabér és/vagy pótszabadság.

Lényegében az ünnepnapok és munkaszüneti napok egyszerű munkanappá váltak.

A munkajogviszony megszüntetésének új jogalapja

A munkajogszabályok módosítása alapján megjelent a munkaszerződés munkáltató általi felbontásának egy új jogalapja is. Ez abban az esetben lehetséges, amennyiben a munkáltató nem tudja biztosítani az alkalmazottat munkával mivel tönkrementek, megsemmisültek a vállalkozás munkavégzéshez szükséges a termelői, szervezési és műszaki feltételei és amennyiben a munkáltatónak nincs lehetősége áthelyezni az alkalmazottat más munkakörbe. Ilyen esetben a munkaszerződések felbontásához, az alkalmazottak elbocsátáshoz a szakszervezet beleegyezése sem szükséges. Ilyen esetben az alkalmazottat megilleti a végkielégítés, melynek összege nem lehet kevesebb, mint egy havi középkereset összege.  Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a munkaadó egy éven belül újból munkásfelvételt hirdet hasonló munkakörbe, úgy az elbocsátott alkalmazottnak elsőbbségi joga van a felvételre.  A jövőbeni munkaügyi perek elkerülése érdekében ilyen esetben a munkaadó számára javasolt, hogy megőrizze a volt alkalmazottak adatait és amennyiben a vállalkozását újraindítja és alkalmazottak vesz fel, úgy értesítse erről a volt alkalmazottakat.

Az éves rendes szabadság

A jogszabálymódosítások előírják, hogy a munkaadó joga, hogy az éves rendes szabadságot maximum 24 napban állapítsa meg a hadiállapot fennállásának idejére. Vagyis, azon alkalmazottak esetében, akiket több, mint 24 naptári nap illet meg, a munkáltató saját belátása szerint dönthet arról, hogy 24 naptári napnál több szabadságot ad-e, vagy sem. 

Farkas-Kordonec Gabriella, 

a KMVSZ jogi szakértője, 

falugazdász 

 

A cikk megjelent a Kárpátinfo hetilap szeptember 14-i, 37. számában.