Az őszi kalászosok közül, Kárpátalján az őszi búza termesztése a legjelentősebb. Gyakorlatilag a teljes szántóföldi terület negyedét ez a kultúra foglalja el. Jelentőségéhez képest a termésátlaga alacsony, mivel még jobb években sem haladja meg a 40-50 mázsát hektáronként, ami az egyre dráguló termelési költségek arányában, már alig fizeti meg az önköltséget. Alább sorra veszem a kárpátaljai őszi búzatermesztés eredményességét leginkább korlátozó szakmai hibákat, nem tekintve az aktuális időjárási tényezőket, mivel azon nem tudunk változtatni.

 Az első ok a talajaink egyre rosszabb állapotában keresendő. A termőtalajaink zömmel nehezen művelhető, savanyú agyagos talajok, melyeket már nagyon ideje lenne meszezni, amivel javíthatnánk a talajszerkezeten és a tápanyag szolgáltató képességen. A legtöbb táblán megfigyelhető a szántásos művelés hatására kialakuló kemény, tömörödött talajréteg is, az úgynevezett eketalp. Ha ezt fellazítjuk, akkor ezzel megszűnik a pangóvíz probléma, a következő kultúra gyökerei a talaj mélyebb rétegeit is elérhetik, miáltal több vizet és tápanyagot tudnak felvenni, ami értelemszerűen, több termést is fog eredményezni. A lazítózás költsége már egy termőév alatt meg szokott térülni a terméstöbbletből. A második okot a szakszerűtlen talajművelésben látom. A rossz időben, rossz eszközzel végzett talajmunka több kárt jelent, mint hasznot. Tipikus példa erre a nyári forróságban mélyen megszántott, és hantosan, elmunkálatlanul magára hagyott tarlóföld esete. Ilyenkor a talajunk termékenységét adó baktériumok nagy része elpusztul, a talaj rombolódik és a tarlómaradványok sem tudnak komposztálódni. Sokkal célravezetőbb sekélyen meghántott és azonnal lezárt tarlóhántást végezni, amivel megőrizhetjük a talajunk nyirkosságot. Ha a hántás előtt még kijuttatunk 50 kg/ha nitrogént, valamint cellulózbontó baktériumokat is, akkor még hatékonyabban támogatjuk a talajunk mikrobiális életét és ezen keresztül tovább fokozzuk a termőképességét.

Szintén helytelen az a gyakorlat, hogy a gazdák a vetőágyat nehéztárcsával készítik, ami vagy göröngyös marad, mivel feltépi az alul lágy talajt, vagy ha szárazabb a talaj, akkor túl mélyen lazított lesz, és a vetőgép túl mélyre fogja letenni a vetőmagot, amiből kikelve a szerencsétlen búza képtelen megbokrosodni, mert a bokrosodási csomó a föld alatt marad. A jó vetőágy egyenletes, aprómorzsás, alul ülepedett és kellően nyirkos, fent a vetés mélységéig porhanyított kell, hogy legyen, ami a gyors, egyenletes kelés szempontjából kritikus és elengedhetetlen, mivel a mostanában az egyre szárazabbá váló klíma miatt, csak tökéletes talajmunkával lehet eredményesen termelni. Harmadik ok a rossz elővetemény, mint amilyen a kukorica. A kukorica nálunk későn takarítódik be, túl sok tarlómaradványt hagy hátra, aminek az őszi búza vetéséig már nincs ideje komposztálódni és zavarja a művelést. Ilyenkor jön az, hogy leszántja a gazda a kukoricatarlót, jó esetben előtte szártépőzte a kukoricaszárat, és tárcsával gyorsan elkészíti vetés alá a földet, ami a fentiek szerint, túl laza lesz a vetőgépnek. Ezen kívül a kukorica tarlómaradványain sok lesz az áttelelő fuzárium gomba, ami a búzának is az egyik legveszélyesebb kórokozója. Sokkal jobb elővetemény hatást adnak a korábban betakarítható kétszikű kultúrák, mint a burgonya, repce, szója és a napraforgó.
A negyedik ok a rossz minőségű, leromlott és fertőzött vetőmag. Betegségekkel fertőzött,
kalibrálatlan, csávázatlan magot nem szabad elvetni, ha jó termést szeretnénk! Nem mellékes, hogy milyen a terméspotenciálja, a stressztűrése és a betegségellenálló képessége a választott fajtának.

Egy rezisztens fajta sokkal biztonságosabban és olcsóbban megtermelhető. Érdemes költeni a jó vetőmagra, mert ez az alapja a biztos, egészséges és bő termésnek! Az ötödik ok a rossz vetés. A vetés időpontja, mélysége és a hektáronkénti csíraszáma szintén döntő fontosságú a jó termés eléréséhez. A túl korai (szeptemberi, október eleji) vetésekben jobban felszaporodnak a kórokozók és a kártevők, ezért ajánlatosabb október 10. és 25. között vetni. Az ennél későbbi vetések egészségesebbek lesznek, de kevesebb termést adnak, mivel az őszi bokrosodás már nem megy végbe. Ezt némileg kompenzálhatjuk, ha több magot vetünk, de csak 20%-kal, mivel ha túl sűrű lesz a vetésünk, akkor kisebbek lesznek a kalászok és több lesz a gombás fertőzés. Az optimális állománysűrűség fajtától és vetésidőtől függően 4,5-5,5 millió csíra/hektár között van. Ez 200-250 kg kalibrált vetőmagot jelent hektáronként. Az optimális vetésmélység szintén nagyon fontos a jó bokrosodás érdekében, ami nem lehet több mint 3-4 centiméter.

A hatodik ok az alacsony tápanyagellátási szint. A dinamikus kezdeti fejlődés, a jó áttelelés és a tavaszi gyors növekedés záloga a jó tápanyagellátás. A búza a fejlődése kezdetén főleg nitrogént és foszfort igényel, ezért ezt a két hatóanyagot már a vetőágyba dolgozzuk be! Ha a talajunk kálium szintje alacsony, akkor azt is vetés előtt adjuk ki. Jó megoldás a tarlóhántáskor, vagy legkésőbb a magágykészítés előtt kiadni 200-250 kg 16-16-16% NPK-t tartalmazó Nitroammofoszkát. A vetéssel egy menetben ezen felül még további 150-200 kg/ha Ammónium-nitrátot adunk ki. Tavasszal további 200 kiló/ha ammónium-nitrátot javasolt kiszórni fejtrágyaként. Ezen felül lombtrágyaként még Karbamidot vagy mikroelemes lombtrágyákat is lehet adni a növényvédelmi permetezések alkalmával. A hetedik ok a sikertelen, vagy elkésett gyomirtás. Az utóbbi időszakban egyre jobban terjednek az őszi kalászosokban az ősszel kelő egyszikű gyomok, mint a Nagy széltippan. Ha nem védekezünk ellene a termés fele kiesik. A sikeres védekezés kulcsa az időzítés. A gyomirtás lehet őszi, közvetlenül a vetés után, vagy kora tavaszi, amíg a sorok nem záródnak. A mifelénk jellemző, lassan felszáradó agyagos talajainkon inkább az őszi gyomirtás javasolható, de azért tavasszal még azért figyeljünk oda mélyen gyökeresedő és ellenálló kétszikűekre tavasszal!

A nyolcadik ok a felületes, elégtelen növényvédelem. Falugazdász-szaktanácsadóként a legtöbb hibát és mulasztást a növényvédelem területén tapasztalom. A legtöbb gazda csupán egyetlen, áprilisi gombaölőszeres kezeléssel letudja a búzája védelmét, és észre sem veszi, hogy májusban az elvirágzás után, rohamosan szárad le a növények lombozata a totális gombás fertőzés miatt. Mivel a növény így már alig tud fotoszintetizálni, nem telÍtődnek ki a kalászban a szemek és ezért aprók és aszottak lesznek, ami elegendő ahhoz, hogy elveszítsük a lehetséges termésünk felét. Ha azt vesszük, hogy egy növényvédelmi kezelés 2 mázsa búza árából megoldható, akkor ennek elmulasztásával 2 tonnányi termést elbukni nagyon nem kifizetődő! Az egyre melegebb, hosszú ősz miatt az őszi vetéseket sok esetben már ősszel védeni kell a kórokozóktól és kártevőktől. Tavasszal a bokrosodás végén és a zászlóslevél állapotban feltétlenül védekezni kell, de esős május esetén, a kalászt is meg kell védeni a fuzáriumtól. A négy permetezés költsége még így is csupán 8 mázsa búza ára, ami a terméstöbbletből gazdagon megtérül, mivel 3-4 tonna helyett minimum 6 tonna búzatermés várható.

Barkaszi Ferenc
a KMVSZ falugazdász, szaktanácsadó-agrármérnök

A cikk a Kárpátinfó hetilapban jelent meg.