Kártevő vagy nem kártevő?

Lassan itt a tavasz és megindulnak a munkálatok, először a fólia üvegházakban majd a szabad földeken is. A talajmunkálatok során sok esetben különféle pajorokat (nagy csontszínű zsíros kukacok) forgatunk ki a talajból, amiket majdnem minden esetben kártevőként határozunk meg. Ennek okán több esetben is komoly talajfertőtlenítőkhöz nyúlnak a termelők, melyet többnyire feleslegesen tesznek meg, ugyanis az ilyen nagy lárvák (pajorok) nem minden esetbe kártevők, hanem hasznosak a talajképződésben úgy, mint a földigiliszták.

Miről is van szó és hogyan tudjuk megkülönböztetni, hogy „kártevő vagy nem kártevő” az, amivel dolgunk van.

A két faj, amiről szó lehet az a kártevő Májusi cserebogár (Melolontha melolontha) és nem kártevő Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata).

Mint ismeretes több cserebogár létezik, kártevőként a legismertebb a „Májusi cserebogár” egy polifág kártevő. A kifejlett bogarak (imágók) kártételei a növények leveleinek, virágainak és terméseinek megrágása. A lárvakelés után humusszal, majd növényi gyökerekkel, gumókkal, és karógyökerekkel táplálkozik, ezáltal károsítja a növényt, vagy akár a teljes növény pusztulását is okozhatja. A lárva a talajba mind vízszintesen, mind függőlegesen tud mozogni kb. 1 m távolságon, azaz egy ilyen nagyságú területen okozhat kárt. A Májusi cserebogár lárvája 3 éves fejlődésű, a harmadik telet már kifejlett (imágó) formában tölti a talajban, majd tavasszal áprilistól jön elő.

A nem kártevő az Aranyos rózsabogár (Cetonia aurata) zömök, 2 cm-es, felülről fémes zöldes csillogó, míg alulról rézvörös színű. A kifejlett bogár tavasztól őszig bármikor megtalálható. Tápláléka virágpor, nektár és virágszirmok, előszeretettel látogatja a vadrózsát, aminek a szirmai a kedvenc csemegéje. Étrendjét a virágpor, nektár és a virágszirmok teszik ki, a vadrózsa szirmait különösen szereti. A kertbarátok körében gyakori kérdés, hogy okoz-e kárt a kertben a rózsabogár vagy sem. Nagyon ritka esetben okoz kárt a virágok megrágásával. A lárvája pedig kárt nem okoz inkább hasznos, jelentős szerepe van a szerves anyagok (növényi maradványok) lebontásában, komposztálásában, ugyanis a korhadó növényi maradványokkal, humusszal táplálkozik. A rózsabogár lárvái 2 évig fejlődnek, a második telet kifejlődve telelik át, majd tavasztól rajzanak.

Nézzük, hogy mik a különbségek, hogyan tudjuk megkülönböztetni őket.

A két faj lárváinak mivel más a tápláléka ezért élőhelyük szerint is megkülönböztethetünk. Ha ugyanis egy komposztálót, vagy korhadó/rothadó növényi maradványokat szórunk szét és benne több fehéres, vastag, szőrös lárvát találunk, amelyek kifli alakban vannak görbülve, ha egy ásónyomban sok ilyen lárva van, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a rózsabogár lárváihoz van szerencsénk. Nem kártevő!

Ha viszont olyan területet ásunk fel, ahol pázsit, zöldség, burgonya stb. növény van/volt és ott fehéres „C” alakban görbült vékony lárvát találunk, akkor nagyjából biztosak lehetünk benne, hogy a Májusi cserebogár lárváját találtuk meg. Kártevő!

 

 

Összehasonlítás

Májusi cserebogár

Aranyos rózsabogár

30-50 mm hosszú

30-45 mm hosszú

teste C-alakban görbült, 

háta domborúbb

  teste egyenes 

vagy kifli-alakban görbült

sárgásfehér,

szennyes fehér színű

   sárgásfehér,

szennyes fehér színű

vékonyabb,

mint a rózsabogár pajor

   teltebb, mint

a cserebogárpajor

testének duzzadt

végső részén átlátszik a föld szürke tartalom.

testének duzzadt

végső részén átlátszik a föld szürke tartalom.

a fejtok kicsi és barnás színű

a fejtok kicsi és

 sötét-barnás színű

a testet borító barnás-vöröses szőrzet rövidebb

a testet borító barnás 

szőrzet hosszabb

három pár lába barna, és hosszabb, mint a rózsabogár lárvájáé

   három pár lába barna, és jóval rövidebb, mint a cserebogár lárvájáé

lapos felületre helyezve a hasi oldalán mászik előre

lapos felületre helyezve a hátán lévő szőrökön kúszik

   

Amennyiben a rózsabogár lárváját találjuk meg, ellenük fölösleges, sőt káros is talajfertőtlenítő szereket használni. Ne bántsuk a hasznos segítőket!

Pályi Béla, falugazdász