“VÁRJUK A MAGYARORSZÁGI BEFEKTETŐKET”

Az 1997-ben alakult Kárpátaljai Magyar Vállalkozó Szövetségének (KMVSZ) a célja, hogy fellendítse a magyarság gazdasági életét, és sajátosságai megőrzése mellett integrálja Ukrajna gazdaságába. Feladatának tekinti a munkahelyteremtést, a szakemberképzést, s ezt szakmai fórumok szervezésével, a vállalkozók munkájához szükséges technológia beszerzésével támogatja. Ugyanakkor elősegíti a tagjai által megtermelt áruk értékesítését. A szervezet elnöke Virág László a járvány okozta válságról, a szülőföldön való boldogulás elősegítő magyarországi támogatásokról nyilatkozott a Figyelőnek. 

-Huszonhárom éve vezeti a KMVSz-t. Mi ösztökélte arra, hogy szervezetbe tömörítse a kárpátaljai magyar vállalkozókat?

-A kilencvenes évek közepén kezdtem úgy érezni, hogy a kárpátaljai magyarokban kezd alábbhagyni az a lelkesedés, tenni akarás, együtt cselekvési vágy, amely a politikai, érdekvédelmi szervezetünket, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ) az 1989-es megalakulását követő években jellemezte. Felvetettem, hogy eljött az idő egy gazdasági kérdésekkel foglalkozó szervezet létrehozására, mert korgó gyomrú embereket nem lehet harcba hívni. Ezt a KMKSZ gazdasági tagozataként képzeltem el. Az akkori vezetés eleinte idegenkedett az ötletemtől. Ennek ellenére 1997.május 4-én Beregszászon, 106 taggal megalakítottuk a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségét. Amíg szocialista irányítású kormánya volt Magyarországnak, nem kaptunk támogatást, így kevés eredményt értünk el.  KMKSZ -közeli szervezetként nem tartoztunk a kedvezményezettek köréhez. Igazán a második Orbán-kormány idején vághattunk bele elképzeléseink megvalósításába.  Mivel a kárpátaljai magyarság zöme faluhelyen él, nem volt kérdéses, hogy az egyik fő tevékenységi irányunk a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó élelmiszeripar legyen.

-Kik alkotják a szövetséget, mik a belépés feltételei?

-Bárki beléphet, aki vállalkozással foglalkozik, folytasson akár nagy, akár kis volumenű tevékenységet. Sőt, a cégbejegyzés sem kritérium, tagjaink lehetnek olyanok is, akik jövedelemkiegészítés céljából háztáji gazdaságot visznek. A jelenleg kétezer-ötszáz fős szervezetünk eleinte lassan bővült, de az emberek fokozatosan ráéreztek, hogy szükség van a szövetségre. A Szovjetunió széthullását követően megszűntek a kommunista termelőszövetkezetek (kolhozok), gyárak, ahol stabil, ha nem is magas fizetést kaptak a munkások. Így tömegek váltak egyik pillanatról a másikra kényszervállalkozóvá, s ezek az emberek rádöbbentek, hogy szükség van egy ernyőszervezetre. Fő célunk, hogy elősegítsük a kárpátaljai magyarok szülőföldön való boldogulását, az elvándorlás megállítását. 

Az agrárium továbbra is prioritást élvez?

-Igen, de emellett hangsúlyosabb az élelmiszer-és könnyűipari vállalkozók vagy a virágkertészek jelenléte. A kereskedőket is bevontuk, de azért alapvetően a mezőgazdaság maradt a fő irányvonalunk. Tagjaink kétharmada ebből a körből származik. Vannak néhányan, akik több száz, de a legtöbben csupán két-három hektáron gazdálkodnak. 

-A vállalkozók tevékenységének koordinálásán túl milyen konkrét programokat valósítanak meg?

-Immár harmadik éve látjuk el  a gazdákat vetőmaggal. Tavaly például kiosztottunk a tagjaink között négyszer hektárra való kukorica-vetőmagot, amelyet Magyarországról hoztunk be. Ősszel hatszáz hektárra elegendő búza vetőmagot is biztosítottunk, aki ezt vetette el szépen arat. Műtrágyát is adtunk. Egyébként a Kárpátalja egész területét lefedő falugazdász -hálózat közreműködésével az egész ciklust támogatjuk.

-Mennyiben nyomta rá a bélyegét a tevékenységükre a járvány? Az ukrán kormány nemrégiben a nyár végéig meghosszabbította a karanténintézkedéseket. 

-A koronavírus megjelenése átírta, késlelteti terveink, elképzeléseink megvalósulását. Leginkább a termékértékesítést hátráltatta. A korlátozások miatt sok előre megkötött szerződés nem teljesült. A járvány újbóli fellángolása miatt tilos tömegrendezvényeket tartani, így elmaradt a kárpátaljai hagyományos Turul Expo nemzetközi termékkiállítás és vásár, amely már a hetedik lett volna. Tavaly több mint száz vállalkozó mutatkozott be, az idén még népesebb rendezvényt terveztünk. 

-Mi a helyzet az anyaországi támogatásokkal, pályázatokkal? Ukrajnában egyelőre nem is körvonalazódik a pandémia okozta gazdasági válságból való kilábalás stratégiája.

-Nem titok, hogy a KMVSZ eddigi sikeres tevékenysége elsősorban az anyaországi támogatásoknak köszönhető. A vetőmag beszerzéséhez, kiszállításához, a vámköltségekhez szükséges anyagi fedezetet minden esetben a magyar kormánytól kaptuk, amiért hálásak vagyunk. A segítség az idén sem marad el. Ezen kívül azt tervezzük, hogy a kedvezőbb értékesítési ár elérése céljából négy terménytárolót és- szárítót építünk Kárpátalján. Ezekhez komoly feldolgozóipart kívánunk létrehozni malmok, pékségek, takarmánygyárak formájában. Szeretnénk kiegészíteni a tagság meglévő gépparkját modern, nagy teljesítményű gépekkel. Természetesen mindezt önerőből nem vagyunk képesek megvalósítani, de bízunk abban, hogy ugyanúgy, mint korábban, az anyaország most is mellénk áll. 

-Milyennek látja az ukrajnai, ezen belül a kárpátaljai gazdasági, üzleti környezetet?

-Sok olyan tényező van, amely hátráltatja a vállalkozások fejlődését. Pozitívumként említhető, hogy könnyen létrehozható és bejegyezhető egy vállalkozás: horribilis összegű alaptőke elhelyezése sem kötelező a megnyitáshoz. Ámde menet közben már sokkal nehezebb és bonyolultabb a folyamat. Óriási bürokrácia itatja át az egész vállalkozói környezetet. Ez pedig korrupció melegágyául szolgál. 

Nemrégiben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy azok a magyarországi cégek, amelyek a határon túli területeken beruházásokat hajtanak végre, egy összegben 800 ezer eurónyi támogatást kaphatnak, ha ezzel magyarországi és külhoni munkahelyeket védenek meg. Hogy látja, működőképes lehet ez az elképzelés Kárpátalján?

-Ebben egészen biztos vagyok. Ahol csak megfordultam, minden lehetséges fórumon elmondtam, hogy támogatni kell azokat, akik eljönnek például Kárpátaljára és itt létesítenek vállalkozásokat. Örülök, hogy elmozdulás történt ebbe az irányba. Azért vagyunk mi itt, hogy az anyaországi befektetőket is segítsük. Tudom, hogy vannak érdeklődők. Én személy szerint olyan komoly, megbízható vállalkozások megjelenésének örülnék, amelyek hosszú távra terveznek, és a kezdeti nehézségek láttán nem szedik a sátorfájukat, mondjuk két-három év múlva. 

-A KMVSZ elnöki teendői mellett ön is vállalkozik. Jut ideje kikapcsolódásra?

-Jut, de nem annyi, amennyit szeretnék. Kezdetben volt egy cipőipari kft.-m, manapság pedig mezőgazdasági vállalkozásaim vannak, emellett egy lovarda kialakításán munkálkodom éppen. Ez utóbb egyben a hobbimat-lovak, lovaglás-is tükrözi, bár kevés idő jut rá a KMVSZ irányítása mellett. 

A cikk forrása: Szőlősi Hunor; Figyelő Üzleti Hetilap 32. szám 64-65.o.