A szőlő tápanyagproblémáinak tünetei és okai

2020-03-12 Bahus Réka

A szőlő nem tartozik a kifejezetten tápanyagigényes növények közé, mivel mélyrehatoló, terjedelmes gyökérzetével nagy talajtérfogatot képes behálózni. Képes alultápláltsági állapotban is tűrhető mennyiségű termést adni, amennyiben más termesztéstechnológiai műveleteket (talajművelés, metszés és zöldmunka, növényvédelem) rendben elvégzünk. 

A tőkék aktuális tápanyag ellátottságát, azaz az egyes tápelemek hiányát, illetve többletét a növényen jelentkező tünetek alapján jól beazonosíthatjuk, ha ezeket a bélyegeket pontosan felismerjük. Körültekintően kell eljárnunk, mert a leveleken kórokozók, kártevők és környezeti hatások is okozhatnak különböző rendellenességeket. A helyes diagnózis felállításához minden esetben több növényt kell megvizsgálni! 

Útmutató a szőlő tápelemhiány és -többlet tüneteinek meghatározásához

Tápelem Hiánytünetek  A túladagolás tünetei
Nitrogén •Világoszöld levelek.

•A levélnyeleken és az éretlen hajtáson pirosas     elszíneződés jelentkezik

•Gyenge növekedés.

•Vékony hajtások. 

 •Túlságosan erős, robusztus növekedés.   

   •Csökken a gombás betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

       •Rossz vesszőbeérés.
Foszfor •Sötétzöld levelek (a képződött keményítő elszállítása gátolt).

•A levelek jellegzetes állásúak, a levélnyél lehajlik (lekonyul).

•A levélnyél és a levélerek pirosodnak.

•A gyökérzet növekedése gátolt.

       •Rövidebb tenyészidő.

      •Gyenge hajtásnövekedés.

      •Kicsi levelek.

      •Kevés termés.

      •A Cu-, Zn-, Mn- és N-felvétel gátolt.

       •Erős hónaljhajtás-képződés.
Kálium •A fiatal levelek széle felfelé kunkorodik, elsárgul, majd elszárad.

•Fehérborszőlő-fajták idősebb levelei ibolyakékre, feketésbarnára, a vörösborszőlő-fajták pedig pirosasra színeződnek 

•Rossz vesszőbeérés (fokozott fagykár veszély).

•Nagyobb fajlagos vízigény.

•Fokozott betegségérzékenység.  

•Hiányos a virágzat-, illetve a gyökérképződés.

•Romlik a minőség.

•A tünetek előbb a csúcsi leveleken jelentkeznek.

         •Szélsőséges túladagolási tüneteket     okozhat a magnéziumhiány.

       •A levél marginális elszíntelenedése,   elhalása jelentkezik.

       •A terméshozam csökken.

       •A vessző kalluszosodása csökken.
Magnézium •A levélerek közti lemezrészek sárgulása a fürtzónában, ún. mozaikosodás.

•Az erek mentén széles zöld sávok láthatók.

•Fokozott fagyérzékenység.
•Alacsonyabb terméshozam a kóros virágelhullás miatt.

•Fokozott betegségérzékenység.

•Fürtkocsánybénulás.

        •Szélsőséges túladagolás esetén a     fürtzónában a káliumhiány tünetei       jelentkeznek.
Kalcium •Levélerek közti sárgulás, a levélszél felfelé hajlik, majd korán lehullik.

•Pontszerűen jelentkező levélnekrózis.

•Ritkán figyelhető meg.

       •Klorózis.

    •A mikroelemek és a magnézium felvétele   gátolt.

   •Az alanyfajták különböző Ca-tartalmat     viselnek el.
Bór •Gyenge, seprűszerű növekedés.

•Deformált levél, kanalasodás.

•Levélszéltől kiinduló elhalás.

•Kisebb-nagyobb mértékű virághullás, ami terméscsökkenést okoz.

•Termékenyülési zavarok (rossz kötődés, madárkás fürt, magnélküli bogyó).

•Ólomfényű bogyó.

•A kacsokon csomók, elhalások jelentkeznek.

         •Megegyezik a hiánytünetekével.

        •A levélszélek és a vállöböl torzul.                        
        •A merisztematikus szövetek károsodnak.
Vas •Klorózis, a fiatal levelek szinte kifehérednek, de az idősebb levelek erei mindig zöldek maradnak.

•Gyenge hajtásnövekedés. 

•A hajtásvégeken jelentkezik.

         •A gyakorlatban nem ismert.
Mangán •A magnéziumhoz hasonló, de itt a színváltozás a legkisebb erek közötti részeken pontszerűen jelentkezik

•A tünetek megjelenése a hajtáson alulról felfelé halad.

         •A magnéziumhoz hasonló, azonban a   mellékerek és azok további elágazásai szálkásan  zöldek maradnak.
Cink •Kocsánybénuláshoz, kislevelűséghez vezet a hiánya.

•A levél nyílt vállöblű.

•Az ízközök rövidek.

•A levélszél fogazottságának mértéke növekszik.

•Ritkán fordul elő (esetenként luxus P-ellátottságnál).

      •A növekedésben depresszió jelentkezik.  
Réz •Réztartalmú növényvédő szerek és trágyaféleségek rendszeres utánpótlást jelentenek, ezért fellépése ritka.        •A talajéletet korlátozza.

       •A gyökerek és a hajtás fejlődésének   depressziója (egyéb nehézfémekkel közösen).

       •Klorózis (csak a talaj nagyon magas réztartalma esetén).

 

A fentebb bemutatott tünetek alapján már könnyen beazonosíthatjuk a tápelemprobléma kiváltó okát, amit mikroelemek esetében levéltrágyákkal is orvosolhatunk, míg a makroelemek esetében a talaj tápanyagszolgáltató képességét kell feljavítani. Érdemes a talaj pH-ját is figyelembe venni, mert az egyes tápelemek felvehetősége nagymértékben változik a pH függvényében. Kárpátalja talajai savanyú kémhatásúak, ezért meszezésre szorulnak. A kijuttatandó mész konkrét mennyiségét csak talajminta-analízis alapján lehet meghatározni. Az optimális talajkémhatás az, amikor minden tápelem felvétele zavartalan, 6 és 7 pH között van. Relatív hiányt okozhat még az ionantagonizmus, vagy a túl nedves, a túlzottan száraz és a levegőtlen talaj is. 

 

Barkaszi Ferenc

agrármérnök, falugazdász