A szobanövények növényvédelme, mi károsíthatja őket

Ilyenkor sok helyen lehet olyan esettel találkozni, hogy szobanövényeink száradását, sárgulását levélhullását valamilyen károsító okozza. Ezért a szobanövényeinkre is oda kell figyelni, mivel sok betegség és kártevő is tönkre teheti azokat. Illetve, ami még nagyon fontos a kártétel mellett, kiinduló fertőző forrása lehet tavasszal a kinti növényeinknek. Itt telelnek át a veszélyes károsítók.  
Az esetek nagyon nagy részében kártevők azok, amelyek a száraz és meleg környezetbe feltudnak szaporodni, és látható károkat tudnak okozni a szobanövényeinknek.    

Milyen kártevők lehetnek és miképpen védekezhetünk ellenük?

Levéltetvek – (APHIDOIDEA) 1-3 mm-es, változó színű (több fajta lehetséges pld. zöld, fekete, sárga), melyek általában kolóniákat alkotnak, de egyesével is megtalálhatóak. Csoportokban, és nagyon gyorsan fejlődik. Könnyen észrevehető a levelek alsó felületén, a fiatal hajtásokon vagy a bimbókon a növények nedvét szívogatják, amelyek deformálódnak, mézharmatot választanak ki. Ezzel táplálkoznak a hangyák, és ezen fejlődik a korompenészgomba.

Ezek a kártevők a növények nedvét szívogatják, legfőképpen a fiatalabb leveleket szeretik. A megfertőzött levelek általában besodródnak, később pedig elszáradnak, így nagy kárt képesek tenni a növényekben. Ezek a kártevők azért olyan veszélyesek, mert mindig tömegesen jelennek meg és rendkívül gyorsan képesek elszaporodni, ha az egyik növényen megjelennek, hamarosan a másikon is ott lesznek. A meleg  párás, vagy száraz levegőt kedvelik. Komolyabb kártétel megelőzéseként rendszeresen ellenőrizzük a növényeket.

A levéltetvek ellen védekezhetünk vegyszerekkel és vegyszer nélkül is. A hidegebb időben, de mindenképpen fagypont felett elég lehet pár órára kirakni a növényeket a szabadba és a tetvek megdermednek, vagy leesnek maguktól vagy kicsit megrázva lehullnak a növényeinkről. A  szappanos vízzel is védekezhetünk, a leveleket mossuk le vele.

Növény védőszerekkel is védekezhetünk, amelyek mind bio, mind hagyományos elsősorban szisztematikus készítmények is lehetnek, amelyek a szoba/dísznövényekre engedélyezett.  

Takácsatka –TETRANYCHUS URTICAE

(de más atka fajta is lehet főként behozott egzotikus növényen)  

A takácsatkák nagyon apró állatkák, általában 0,5-1 milliméter nagyságúak, szabad szemmel nem láthatóak, sárga vagy barna színezetűek, kedvelik a meleg, száraz levegőt, a levelek fonákján élnek, a növények nedveit szívogatják, aminek következtében foltok/pontok jelennek meg. Az egyik legjellegzetesebb tünete a pókhálószerű szövedék, ami először a levél alján majd az egész növényen megtalálható. Nagyon szaporák és a károsításuk következtében a levelek sodródnak, később elszáradnak és lehullanak. 

Hatásos védekezés ellenük, ha a növényeinkről az atkás sérült leveleket eltávolítjuk és 2-4 naponta zuhanyoztatjuk vagy párásítjuk, az atkák nem bírják a nedves párás környezetet. Illetve, ha ez nem elégséges akkor jöhet a vegyszeres védekezés takácsatka ellen engedélyezett növényvédő szerekkel.

Üvegházi molytetű (lisztecske) TRIALEURODES VAPORARIORUM

A kártevő 2-3 mm-es fehér színű, nagyon könnyen észrevehető a levelek fonákján található meg, ahol csoportokban él. A növényi nedvek szívogatásával táplálkozik és mézharmatot választ ki. Szívogatása nyomán a levelek elsárgulnak, majd lehullanak,  a kiválasztott  mézharmatban korompenészgombák jelennek meg. A meleg száraz közeget szereti,  szívórovar, a levél sejtjeinek tartalmával táplálkozik, és mézharmatot választ ki.

A fertőzött növényeket ajánlatos a levelek alján rovarirtóval kezelni engedélyezett növényvédő szerekkel  (3-4 naponta és 2-3 alkalommal), a rendszeres levél fürdetéssel vagy a párásítással szintén eredményesen védekezhetünk.

Pajzstetvek – COCCOIDEA
A pajzstetű 2-5 mm-es rovar (fajtától függően). Jellegzetessége, hogy a rovar csak korai lárvastádiumba mozog, majd a kiválasztott helyen letelepedik és pajzsot képez. Aminek a formája színe alapján lehet beazonosítani. A letelepedési hely lehet levél és hajtás vagy ág is. A növények nedveivel táplálkozik, és mézharmatot választ ki. Szívogatása következtében a levelek sárgulását és a növekedés lassulását okozza. A növény elgyengül, majd végül elhervad. A mézharmatban korompenészgombák telepednek meg.

A szobanövényeinket betegségek is tönkretehetik, bár ez nagyon ritka a szobában tartott növények esetében. De néha a következő betegségekkel találkozhatunk.

Nedves rothadás ez egy baktériumos betegség a rothadás először a szártőnél, később pedig az egész növényen jelenik meg, és általában a buzogányvirágnál, ciklámennél és a kálánál fordulhat elő.

Olajfoltosság – a levelek szárán és felszínén megjelenik  üveges látszatot keltő, olajfoltok, a borostyán és a begónia jellemző betegsége.

A lisztharmat majd minden szobanövényünket megtámadhatja, jellegzetes tünete a növény levelein, szárán, virágain fehér vagy szürke lisztszerű bevonat képződik, amit nem lehet letörölni, a növényről. Majd a fertőzött levelek elsorvadnak, megbarnulnak, majd lehullanak, védekezés hiányába akár az egész növény is elpusztulhat. 

A betegségek ellen a legfontosabb védekezés a beteg részeket vegyük le a növényről, majd a az engedélyezett növényvédő szerrel permetezünk le.  

Mozaikvírusvilágos és sötétzöld foltok formájában jelentkezik, az amarillisznél, gloxíniánál, hortenziáknál, orchideáknál, valamint a flamingóvirágnál fordulhat elő. Az ilyen növényeket vagy semmisítsük meg vagy olyan helyre tegyük, ahol más növény nincs. Hisz védekezni ellene nem tudunk, és a levéltetvek terjesztik egyik növényről a másikra aminek következtében a többi szobanövényünk is fertőzött lesz.

A levél és a szár rothadása – itt általában mindig a túl öntözés miatt történik és nem a kórokozó a kiváltó ok, és a növényünkön maradó víz az oka, ami  nagyon sok szobanövény pusztulását okozza. Ehhez hozzá járulhat az is, hogy a növényünk cserepébe nem megfelelő földet raktunk, vagy nem szakszerűen ültettük el, illetve nem tud hova lefolyni a víz.

A szobanövényeink permetezésénél sose feledjük el, hogy bent a házban, a szobában sose permetezzünk semmilyen permetszerrel. Ha szükséges permetezni akkor fagymentes időbe vigyük ki a szabadba és ott permetezzük le a növényeinket, majd a permetlé felszáradás után helyezzük vissza.

Pályi Béla,
falugazdász