Polgárjogi szerződés és a munkaszerződés közötti különbség

Ukrajnában a munkáltató és munkavállaló között igen népszerű az ún. polgárjogi (vállalkozói) szerződés alkalmazása a munkaszerződés helyett. Azonban, hogy azt megfelelően alkalmazzuk, figyelembe kell vennünk azokat az alapvető szabályokat és különbségeket, melyek e két szerződéstípusra vonatkoznak. Gyakran tapasztalható a gyakorlatban az, hogy e szerződések feltételeit összekeverik és nem jogszerűen alkalmazzák. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy mi a különbség a kettő között, mikor és milyen esetekben alkalmazhatjuk egyiket, vagy másikat:

Munkaszerződés

Polgárjogi szerződés
A Munkatörvénykönyv szabályozza

A Polgári Törvénykönyv szabályozza

Felek: munkáltató, munkavállaló

Felek: megrendelő, vállalkozó

Az alkalmazott köteles a munkát  képesítésének és a belső munkarend  szabályzatnak megfelelően végezni

 A vállalkozó köteles saját kockázatán  bizonyos konkrétan meghatározott munkát  végezni (szolgáltatást nyújtani), a megrendelő  pedig a konkrét eredményt  köteles átvenni és kifizetni azt

Az alkalmazottat kérelem alapján veszik fel és  rendeletet hoz a munkáltató az alkalmazott  felvételéről, megkötik a munkaszerződést,  benyújtja a szükséges okmányokat

 A felek írásos szerződést írnak alá a  megrendelő megrendelése alapján és a  vállalkozó csak a személyigazolvány  másolatát és a személyi adószám másolatát  kell benyújtsa

Bejegyzést tesznek a munkakönyvbe

Nem kerül bejegyzés a munkakönyvbe

A szerződésben feltüntetésre kerül a munkakör, a munkabér, a munkába állás ideje.   A szerződés lehet határozatlan idejű

A szerződésben megjelölésre kerül a szerződés tárgya (munka, vagy szolgáltatás), annak értéke és elvégzésének határideje. A szerződés nem lehet határozatlan idejű, mert az munkajogviszonyra utal

A szerződés tárgya maga a munkavégzés

A szerződés tárgya a munka, vagy a szolgáltatás konkrét eredménye

Kifizetés – bér

Kifizetés – vállalkozói díj

Kifizetés mértéke – nem kisebb, mint a minimálbér összege

A vállalkozói díj felek megállapodása alapján kerül meghatározásra és nem függ a minimálbértől

Kifizetési határidők: havonta legalább kétszer

A kifizetési határidő a szerződésben kerül feltüntetésre

Szociális garanciák: munkanélküli segély, fizetett szabadság, szülési szabadság, szabadság munkaképtelenség esetére (táppénz)

Semmilyen szociális, vagy munkaügyi garanciát nem irányoz elő, kivéve az egységes szociális járulék befizetését. A munkáltató nem köteles biztosítani a megfelelő munkakörülményeket, munkavégzési eszközöket.

Farkas-Kordonec Gabriella