Ukrajnában a munkáltató és munkavállaló között igen népszerű az ún. polgárjogi (vállalkozói) szerződés alkalmazása a munkaszerződés helyett. Azonban, hogy azt megfelelően alkalmazzuk, figyelembe kell vennünk azokat az alapvető szabályokat és különbségeket, melyek e két szerződéstípusra vonatkoznak. Gyakran tapasztalható a gyakorlatban az, hogy e szerződések feltételeit összekeverik és nem jogszerűen alkalmazzák. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy mi a különbség a kettő között, mikor és milyen esetekben alkalmazhatjuk egyiket, vagy másikat:
Munkaszerződés |
Polgárjogi szerződés |
A Munkatörvénykönyv szabályozza |
A Polgári Törvénykönyv szabályozza |
Felek: munkáltató, munkavállaló |
Felek: megrendelő, vállalkozó |
Az alkalmazott köteles a munkát képesítésének és a belső munkarend szabályzatnak megfelelően végezni |
A vállalkozó köteles saját kockázatán bizonyos konkrétan meghatározott munkát végezni (szolgáltatást nyújtani), a megrendelő pedig a konkrét eredményt köteles átvenni és kifizetni azt |
Az alkalmazottat kérelem alapján veszik fel és rendeletet hoz a munkáltató az alkalmazott felvételéről, megkötik a munkaszerződést, benyújtja a szükséges okmányokat |
A felek írásos szerződést írnak alá a megrendelő megrendelése alapján és a vállalkozó csak a személyigazolvány másolatát és a személyi adószám másolatát kell benyújtsa |
Bejegyzést tesznek a munkakönyvbe |
Nem kerül bejegyzés a munkakönyvbe |
A szerződésben feltüntetésre kerül a munkakör, a munkabér, a munkába állás ideje. A szerződés lehet határozatlan idejű |
A szerződésben megjelölésre kerül a szerződés tárgya (munka, vagy szolgáltatás), annak értéke és elvégzésének határideje. A szerződés nem lehet határozatlan idejű, mert az munkajogviszonyra utal |
A szerződés tárgya maga a munkavégzés |
A szerződés tárgya a munka, vagy a szolgáltatás konkrét eredménye |
Kifizetés – bér |
Kifizetés – vállalkozói díj |
Kifizetés mértéke – nem kisebb, mint a minimálbér összege |
A vállalkozói díj felek megállapodása alapján kerül meghatározásra és nem függ a minimálbértől |
Kifizetési határidők: havonta legalább kétszer |
A kifizetési határidő a szerződésben kerül feltüntetésre |
Szociális garanciák: munkanélküli segély, fizetett szabadság, szülési szabadság, szabadság munkaképtelenség esetére (táppénz) |
Semmilyen szociális, vagy munkaügyi garanciát nem irányoz elő, kivéve az egységes szociális járulék befizetését. A munkáltató nem köteles biztosítani a megfelelő munkakörülményeket, munkavégzési eszközöket. |
Farkas-Kordonec Gabriella
© Minden jog fenntartva - Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége 2016