Az idei évben újra megrendezésre került a Magyar Közgazdasági Társaság megrendezésében a Közgazdász-vándorgyűlés szeptember 5-7 között. Az 57. Közgazdász-vándorgyűlésnek Nyíregyháza adott otthont a Nyíregyházi Egyetem közreműködésével. A KMVSz képviseletében Pataki Gábor, a KMVSz alelnöke, és Sütő Gyula vett részt. Ez a vándorgyűlés azért volt egyedülálló, mert ez volt az első alkalom, amikor a köztársasági elnök a személyes jelenlétével megtisztelte a rendezvényt, valamint előadást is tartott.

A vándorgyűlés nyitónapján Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tartott előadást, amelyben nemcsak arról beszélt, hogyan állította növekedési pályára a Magyar Kormány az elmúlt nyolc évben a magyar gazdaságot, hanem arról is, hogy ez a munka nem állt meg, s a jövő feladata Magyar modell 2.0 kidolgozása, hogy a magyar gazdaság a globális gazdasági klímaváltozás időszakában is sikeres maradhasson.

A nyitónap másik fontos előadását Nagy István agrárminiszter tartotta „Klímaváltozás – változó agrárgazdasági és élelmiszer-piaci klíma” címmel. Mint elmondta a klímaváltozás hatásai már most is érzékelhetőek a szélsőséges időjárási jelenségek vagy az új növény-egészségügyi kockázatok megjelenése által, amely az agráriumot különösen is érinti. Nagy István a magyar mezőgazdaság legnagyobb kihívásával a klímaharc tekintetében a termőtalaj minőségének a megóvását nevezte meg. Előadásában utalt arra, hogy a magyar termőtalajnak az elmúlt ötven évben csökkent a tápanyagtartalma és a termőképessége. Éppen ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a termőföldek megművelésénél a technológia helyes megválasztására, a tápanyag-utánpótlásra és a biomassza alapú gazdaság fejlesztésre. Nagy István arra is utalt az előadásában, hogy a kabinet tíz éven keresztül évi 10 milliárd forintot biztosít öntözési célú infrastruktúra támogatására. A törekvés, hogy ezáltal további 100 ezer hektárt tegyenek öntözhetővé 2024-re, ami évi 20 milliárd forint többlettermelési értéket hozhat a mezőgazdaságnak a ma még aszállyal sújtott területek termésátlagának a javulásával. Ezek a problémák azonban itt Kárpátalján is érzékelhetőek, ezért azokat a megoldásokat, amelyeket az agrártárca szorgalmaz vagy támogat célszerű Kárpátalján is alkalmazni.

A konferencia 2. napja a szekcióülésekkel folytatódott. A résztvevők hét különböző szekcióban foglalkoztak a magyar gazdaság jelen kihívásaival. A Fenntarthatóság szekcióban az agrárium problémáival foglalkoztak. Ennek a szekciónak az egyik előadásán Michal Kravcik szlovák hidrológus és környezetvédő a „Mit kell tennünk a fenntartható vízgazdálkodás érdekében?” című előadásában kifejtette, hogy a vizet alapvetően valami rossznak tekintik az emberek, amelyet megpróbálnak elvezetni az adott területről a csatornarendszer segítségével. Ehelyett viszont arra kellene törekedni, hogy a vizet az adott területen tartsák, különösen is a mezőgazdasági művelésben, mivel azt később a terület vízgazdálkodásában fel lehet használni.

A konferencia zárónapjának leginkább várt előadása az Áder János köztársasági elnöké volt, aki „Klímaváltozás? Fenntartható fejlődés? Versenyképesség? – Merre halad a világ?” című előadásába nagyszerűen bevonta a hallgatóságot is egy rögtönzött közvélemény-kutatás által. Áder János kifejtette az előadásában azt, hogy Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet. A klímasemlegesség eléréséhez tovább kell csökkenteni a széndioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezen a területen Magyarország ma is jó helyen áll, hiszen az egy főre jutó széndioxid kibocsátás az európai 8 tonnás átlaghoz képest csak 5,4 tonnát ér el. Ahhoz azonban, hogy a klímaváltozást megállítsuk, egy globális együttműködésre van szükség nemcsak olyan fejlődő országok részvételével, mint mondjuk Kína, ahol az egy főre jutó átlag széndioxid kibocsátás 9 tonna, hanem olyan fejlett országok bekapcsolódásával is ebben a küzdelembe, amilyen például az Egyesült Államoktól, ahol ez az érték 20 tonna/fő, s amely a közelmúltban elzárkózott attól, hogy ennek a csökkentésére meghatározó lépéseket tegyen. Ebbe az együttműködésbe a KMVSz tagjai az általuk vezetett vállalkozással úgy vehetnek részt, hogyha a technológiai fejlesztések által elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentését, amelynek a megvalósulásához reméljük a jövőben is hozzá tud járulni a KMVSz a maga szakmai segítségnyújtásával és a pályázati lehetősségek biztosításával.

Sütő Gyula