Érik a szőlő, és egyre több problémát okoznak a darazsak az érő szőlőben. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mit lehet ellenük tenni?!

A szőlőben a darazsak több fajtáit lehet megtalálni (németdarázs, franciadarázs, padlásdarázs stb.) A darazsak ragadozó rovarok, de édes nedvre is szükségük van (szőlő, és más lédús gyümölcs), ezért rágják ki az érett szőlő bogyóját. Az így keletkezett sebeken keresztül a szőlőbogyóból más rovarok is táplálkozhatnak, még a házi méh is.

A darazsaknál a nőstény telel át védett helyen, pl. padlás stb. Fészket építenek padláson, eresz alatt, és minden olyan védett helyen, ahol nem bolygatják őket. Fészkeik gömb alakúak, melyekben mindig egy királynő uralkodik, a többi nőstény terméketlen és mérete is kisebb. Királynő csak ősszel kel ki, hogy áttelelve új kaptárt alapítson. Ezekben a fészkekben folyamatosan fejlődnek ki nyár elején a dolgozó darazsak. A fészkekben fajtól függően néhány tucat, de akár tízezer dolgozó is kikelhet.

A darazsak elleni egyik legfontosabb védekezés, a fészkek megkeresése és megsemmisítése.  A szőlőben a megelőző jelleggel a pajzstetvek ellen is védekeznünk kell, ugyanis a pajzstetvek által kiváltott édes nedv még a szőlő érése előtt a szőlőtőkékhez csalogatja a darazsakat. A darázskolóniák augusztus közepe végére, azaz a szőlő érésekor érik el a legnagyobb létszámot. Mivel ilyenkor már rovarölő szeres kezelés nem engedélyezett, és nem is sok értelme van, ezért a darazsak ellen alternatív módon kell védekeznünk.

A leghatékonyabb a darázscsapdák kihelyezése, mivel a darazsakat könnyen lehet csapdázni. A csapdákat legelőször a berepülés irányából rakjuk ki, azaz ott, ahol először észrevesszük vagy a kártételt, vagy a darazsak jelenlétét. A csapdák mennyiségét az határozza meg, hogy milyen nagyságú területet kell megvédeni, és a kihelyezett csapdák milyen gyakran telnek meg. A csapdákat – ha már nem látszik a folyadék az elpusztult darazsaktól – ki kell üríteni és új csalétket kell beleönteni.

A darázscsapda lényege, hogy vegyszermentes és a darázs berepüljön egy olyan helyre, ahonnan már nem tud kijönni. A darázscsapda lehet egy megfelelő méretű doboz vagy egy PET palack is. A hatékony csapdákban valamilyen édes anyag van, ami illatával odacsalogatja a darazsakat.

Jelenleg többféle csapdát használhatunk, kinek melyik szimpatikusabb. A legegyszerűbbek:

egy műanyag 1,5-2 literes palackot a felső részénél a nyakánál elvágunk, és kupak nélkül, mint egy tölcsér, beletesszük a palackba, amit vagy odaragasztunk, vagy dróttal odafogatunk. A fejjel lefordított tölcsért még olajjal is bekenhetjük, hogy jobban csússzon;

vagy az említett palackokon a kupakot rajta hagyjuk, és kétszázas szeggel a palack felső részét átlyukasztjuk olyannyira, hogy a darázs beférjen. Nyakánál felfele fellógatjuk a palackot.

Az így elkészítet csapdát (csapdákat) töltsük fel csalogatóanyaggal. 

Csalogatóanyag is több féle lehet, kinek mi válik be:

1. Vegyünk fél liter vizet, adjunk hozzá 1 dl szűrt szőlőlevet (üdítő), 1 dl sört, 3 dkg cukrot, 2 evőkanál mézet és egy kiskanál élesztőt, keverjük el
2. hígított (2/3 víz) sörrel vagy rostos narancslével.

A csalogatóanyaghoz öntsünk pár csepp ecetet, hogy a méhek ne menjenek a darázs csapdánkba!

A csapdákat a szőlő napos oldalára, kb. 1-1,5 m magasságban helyezzük ki, az első kártétel észlelésekor. Ha a csapda megtelt a csapdázott darazsakkal, ki kell üríteni és új csalogatóanyaggal feltölteni.

Pályi Béla (falugazdász)