2019- április 5.-én és április 6.-án került sor Makkosjánosiban a Kárpát-medencei fiatal vállalkozók találkozójára és konferenciára.

Az ötletgazda és szervező szervezetek a Magyar Ifjúsági Konferencia, illetve a Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége voltak.

A konferenciáról a Kárpát Expressz című műsorban is beszámoltak.

A konferencia programja közös imával indult. Öröm volt hallani nemcsak nemzeti imádságunkat és az Úr imáját, hanem az áldást kérő Zán Fábián Sándor református püspök, és Levcsenkó Róbert görögkatolikus espereshelyettes gondolatait is.

A görögkatolikus atya napindító gondolatai engem mélyen megérintettek, mert nagyon a vállalkozói találkozóra illő gondolatokat hallottunk tőle, amelyek több előadótól, több előadásban is visszaköszöntek.

A vállalkozókat az apostolokhoz hasonlította, mert az apostolok is vállalkozó szelleműek, lánglelkűek és energikusak voltak. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az apostoloknak is addig ment jól a munkájuk, amíg Krisztus nevében cselekedtek.

Kettő dolgot emelt ki esperes úr az egybegyűlt vállalkozóknak:

1. Mindenkinek figyelmet kell szentelnie arra, hogy az irigységtől mentesen tudjunk dolgozni; illetve arra is, hogy merítsünk egymás tapasztalataiból, és merjünk és tudjunk megosztani egymással tudást, kapcsolatot, és amire szükség van.
2. Arra is figyelnünk kell, hogy ne csak az anyagi gyarapodás és a pénzéhség uralja a mi munkánkat, mert a boldogulásunk és anyagi javak hajszolásán túl, szükség van az adakozó, jótékonykodó, a közösségének visszaadó emberre. És akkor biztos, hogy az egész munkánkat a jó Isten áldása fogja kísérni.

 

A Teremtőhöz intézett fohász és igei gondolatok után Vágvölgyi Gusztáv, Pabló, szervezetfejlesztő szakember, tréner, coach tartotta meg előadását a vállalkozások világában jelenlévő új trendekről. Pablóról tudni kell, hogy Ő két közösségi vállalkozásban is benne van aktívan, vezetőként az Inspi-ráció Egyesületben, és a Polyán Egyesületben. Az Inspi-ráció Egyesület egy tanácsadó szervezet, a Polyán Egyesület pedig egy háztáji gazdaság, amely a Kárpáti borzderes szarvasmarha fajta megmentéséért dolgozik.

A Polyán Egyesület egyik tevékenysége, a Kárpáti borzderes szarvasmarha fajta megmentése.

Egy bemutatkozó videó arról, hogyan dolgoznak az Inspi-Ráció Egyesület munkatársai.

Pabló előadásában a közösségi vállalkozásokról, mint a csapatépítés, valamint a munkaerőmegtartás és motiválás jövőjéről beszélt.

A vállalkozások új típusa lehet a közösségi vállalkozás, ez tulajdonképpen egy generációs ugrás lehet a vállalkozás világában. A közösségi vállalkozás tulajdonképpen egy szervezeti modell. (A vállalkozásnak bármilyen formája lehet, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvény társaság, alapítvány, stb.) A közösségi vállalkozások azért is egyre elterjedtebbek és egyre népszerűbbek, mert egy döbbenetesen gyors átalakulás és fejlődés, egyfajta társadalmi robbanás, úgynevezett TEAL-forradalom zajlik most a világban. A modern korból egy úgynevezett posztmodern korba való átmenet időszakában élünk, és a közösségiségnek, a megosztásnak egyre több területen divatja van.

Az átalakulás egyik mozgató rugója egy tudatfejlődés. A tudatosság mind egyéni szinten, mind társadalmi szinten is változik. Erről keveset beszélünk. A másik mozgató rugóról, a technológiai háttérről többet szoktak beszélni.

A tudatossági dimenzió fontossága kapcsán Pabló előadásában hivatkozott Abraham Maslow 1967. szeptember 10.-én tartott előadására, amelyet ma a humanisztikus pszichológia induló előadásának tartanak. Ebben az előadásban mutatta be Maslow az úgynevezett hiány- és fejlődés-szükségleteket.

Abraham Maslow modelljében már szerepelt az önmeghaladási szint. Forrás:Vágvölgyi Gusztáv előadásának egyik diája.

Sokak Maslow-féle szükséglet piramisnak ismerik ezt a modellt. Kevesen tudják, hogy Maslow már ebben az 1967-es előadásában elmondta, hogy ez a szükséglet piramis nem áll meg az önmegvalósításnál, hanem innen is van továbblépési lehetőség, az önmeghaladás.

Tehát az önmegvalósítás, a bennünk rejlő lehetőségek elérése, az önmeghaladás, pedig önmagunk meghaladása és kiteljesedése. Ez egyre gyakoribb, szerte a világban, egyre többen hagyják ott a „biztos” munkahelyüket és vágnak bele valami olyanba, amihez önmeghaladásra, folyamatos fejlődésre, továbblépésre van szükség. Például sok jól kereső menedzser költözik Budapestről vidékre és kezd el gazdálkodni egy háztáji gazdaságban. Ez egy nagyon fontos társadalmi trend, amely a közösség felé való elmozdulást mutatja.

Ezt a fejlődési folyamatot, ezt a társadalmi változást az internet, illetve különféle applikációk és programok is segítik. Gondoljunk arra, hogy az Airbnb ma a legnagyobb szállodai szolgáltatásokat nyújtó cég, szállodák nélkül; vagy ott az Uber a legnagyobb taxi társaság, járművek nélkül. Ezekről a következő előadásban Pataki Gábor beszélt részletesebben. Továbbá gondoljunk arra, hogy ma már nyílt forráskódú traktor tervrajzát lehet letölteni az internetről, és azt megépítheti bárki magának. A közösségi tervezésre és megvalósításra (közös építésre) példa az Envienta magyar cég is.

A tudatfejlődés és a technológia fejlődés együtt hat és együtt halad jelenlegi korunkban, és sok jelenség emiatt jelenik meg, például a közösségi gazdaság modellje is. Ez a változás az egész munkaerőpiacot átalakítja, már most olyan előrejelzésekről lehet olvasni különféle kutatásokban, hogy 2030-ra a szakmák 50%-a eltűnik. Azt is érdemes látnunk, hogy manapság már nem elsősorban a pénz a motiváció, hanem egyéb eszközökkel lehet és kell is a munkatársakat, a munkaerőt motiválni.

Bálint Zoltán, nyíregyházi vállalkozó üzenete a kárpátaljai fiatal magyar vállalkozóknak. Forrás: Vágvölgyi Gusztáv előadása

Vágvölgyi Gusztáv, több céggel dolgozik szervezetfejlesztőként Magyarországon. Egy nyíregyházi internet szolgáltató cég tulajdonosától megkérdezte, hogy mit üzenne a kárpátaljai fiatal vállalkozóknak. Bálint Zoltán pedig azt üzente, hogy érdemes a legnagyobb hangsúlyt a csapat fejlesztésére, a belső egyensúlyra és a munkatársak jól létére fektetni.

Pabló szervezetfejlesztőként 2013-ban Magyarországon végzett egy kutatást és 20 közösségi kezdeményezést járt végig, és vizsgált meg, és azt vizsgálta hogyan tudnak közösségi kezdeményezések létrejönni. Arra a megállapításra jutott többek között, hogy együttműködési kényszer nélkül nem megy. Magyarán, ha egymásra vagyunk utalva, és van együttműködési kényszer, akkor van a legnagyobb esélyünk arra, hogy megszületik a közösség.

A kozossegivallalkozas.hu oldalon megtalálható a közösségi vállalkozás definíciója.

1. A benne dolgozók közösségként élik meg a mindennapi munkát.
2. A közösség motivációs energiát ad, így sikeresebb lesz a vállalkozás.
3. Célja a helyi társadalom, a helyi közösség megerősítése.

Erre mutatta be nagyon jó példaként Pabló a Nyíregyházán 2013 óta működő bevásárló közösséget, a Nyíregyházi Kosár Közösséget, amely a helyi emberek fogyasztásával segíti a helyi termelőket, a kezdeményezés olyannyira sikeres, hogy már harmadszor költöznek egy nagyobb átadási pontra, és egy-egy átadási napon forintban is jelentős forgalmat bonyolítanak.

Egy tényező nehezíti meg a közösségi gazdaságot, az „emberi katyvasz”. Annyi kudarcot élünk meg az emberi kapcsolatok területén, hogy sokan már letettek a jó emberi kapcsolatok lehetőségéről. Ha a mai világban létező emberi konfliktusainkat tisztáznánk, rendbe raknánk az emberi rendszereinket, akkor a jó emberi kapcsolatok újraépítése lehetségessé válna.

Úgy érdemes fejleszteni csapatot, hogy mindenkihez a saját természete szerint, annak megfelelően viszonyulunk, és ezt minden egyes szituációban tudatosan alkalmazzuk. Rugalmas motivációs rendszert kell kidolgozni ennek megfelelően. (Máshogyan kell motiválni egy csapat belső magját, máshogyan az elhivatott és a kevésbé elhivatott munkatársakat, stb.)

 

A konferencia első napjának második előadója Pataki Gábor üzletfejlesztési szakértő volt.

Ő több olyan cégnél is dolgozott, amely digitális technológiák kihasználásán alapult. Többek között vezetőként dolgozott az Első Mobilfizetés Elszámoló Szolgáltató Zrt. magán, illetve a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. állami rendszer kiépítésében. Előadásában több olyan külföldi és magyarországi céget, illetve ezen cégek üzleti modelljét mutatta be, amelyek sikeresek, és amelyek sikerességéhez nagy mértékben hozzájárult az, hogy applikációkat, illetve internet alapú rendszereket használnak.

Pataki Gábor elmondta, hogy szintet kell ugornunk ahhoz, hogy a felgyorsult világ lehetőségeit ki tudjuk használni. Erre egy nagyon nagy kísérlet lesz a Magyarországon 2019. július 1.-én bevezetendő azonnali átutalási rendszer. A Magyar Nemzeti Bank kötelezővé tette, hogy minden banknak 5 másodpercen belül egyik bankszámláról másik bankszámlára úgy lehessen átutalni, hogy másik bankszámlát használunk. Nemcsak pénzt tudunk majd átutalni ilyen módon, hanem fizetési kérelmet is tudunk küldeni.

A Sharing Economy Szövetséget az alábbi vállalkozások hozták létre 2017 márciusában, azért, hogy érdekképviselet és szabályozás legyen. Hogy csak néhány céget említsek az alapítók közül:

1. Az com a legismertebb magyar Car-sharing oldal, amelynek neve tulajdonképpen egy mozaik szó, Országos Személyszállítási Közösségi Állati jó Rendszer.
2. Ha egy koncertre valamely okból nem tudunk elmenni, akkor el tudjuk adni a jegyünket egy másodlagos piacon, erre teremt lehetőséget és ad felületet a ticketing
3. A rukkola egy olyan könyvcserélő oldal, amelyen keresztül az álalunk megunt könyveket tudjuk elcserélni másokkal.
4. A loffice irodai szolgáltatást kínál, de nem a klasszikus módon, hogy irodát lehet bérelni hónapokra, vagy évekre, hanem irodai asztalt lehet bérelni órabérben.

Magyar sharing economy oldalak közül még ismertebbek az alábbiak:

• A com alkalmazáson keresztül el tudok adni jegyeket, helyeket az esküvőmre, és az abból beérkező bevétel finanszírozza az esküvőm költségét. Ezzel már Indiában is részt lehet venni esküvőn.
• Járókelőként be tudok jelenteni kátyúkat, törött padokat, leszakadt kukákat a területileg illetékes önkormányzatomnak a járókelő.hu oldalon keresztül.
• A MOL két kezdeményezése nagyon népszerű, az egyik a MOL Bubi, a budapesti kerékpárkölcsönző hálózat. A másik a MOL LIMO. A közösségi autók azért is fontosak, főleg zsúfolt nagyvárosokban, mert egy közösségi autó 6 normál autót vált ki a forgalomban, ezáltal hozzájárul mind az élhetőbb városhoz, mind a fenntarthatósághoz.

Óriási potenciál van a közösségi gazdaságban. Forrás: Pataki Gábor előadása

Akkora potenciál van a közösségi gazdaságban, hogy a Price Waterhouse Coopers 2013-ban készített egy felmérést, amely szerint 2025-re a globális gazdaságnak az 50%-a közösségi gazdasághoz fog tartozni. És ekkora húszszorosára fog nőni a tranzakciók száma a jelenlegihez képest, az árbevétel pedig akár a huszonháromszorosára is megnő a közösségi gazdaságokon belül ekkora.

A közösségi gazdaságoknak négy fő ismérve van:

1. Tömegek csatlakoznak hozzá
2. Teljes mértékben automatizált és elektronikus az elszámolás
3. Egyre gyorsuló sebessége van
4. Az egész működés biztonságot sugall (Nem feltétlenül a technológia adja a biztonságot, hanem a közösségi értékítélet, a többi felhasználó véleménye és visszajelzése az igénybe vett szolgáltatásról. És a rendszer üzemeltetője is több garanciát ad.)

Ha elkezdjük vizsgálni modell szintjén, akkor szerinte elsősorban a szereplők számát kell vizsgálni, illetve az érdekeltségi viszonyokat kell tisztázni, annak érdekében, hogy az adott közösségi modell hosszútávon fennmaradjon.

Például egy zöldség közösségnél a vásárló érdekeltségi viszonya az alábbi:

1. Nagyon jó minőséget kapok, mint vásárló
2. Van egy emocionális viszony, hogy azokat a gazdákat én tartom el

Fel kell mérnünk azt is hogyan tudjuk biztosítani a viralitást a közösségi vállalkozásunknál, illetve, hogy a bizalmi faktor hogyan fog kiépülni.

A siker alapfeltételeihez hozzátartozik az is, hogy digitálisan érettnek kell lennünk, mert az elektronikus alapú közösségi szolgáltatásokhoz ez szükséges. A közösségi vállalkozások naggyá tételéhez pedig a digitalizáció szükséges.

Azt is észre kell vennünk, hogy az együttműködés az egésznek az alapja. Az együttműködés által kialakuló bizalom nem biztos, hogy feltétele, hanem lehet, hogy az eredménye. Az együttműködés kialakításához szükséges valamiféle kényszerítő tényező is.

Kényszer? Együttműködés? Bizalom? Ennek a hozadéka az az összetartozás és az a közösségi élmény, amit csak akkor fogunk megérteni, amikor odatartozunk. A kölcsönös értékelések miatt a „férges” vagy „potyautas” szereplők kilökődnek és idővel megtisztulnak ezek a rendszerek, és a nagy átlaghoz képest sokkal jobb működést tapasztalhatunk.

Ebben a videóban Pataki Gábor mutatja be a PreDeem applikáció működését.

 
A szereplők száma is befolyásolja a sikert a közösségi gazdaságban. Forrás: Pataki Gábor előadása

Sok modell két szereplővel működik. A Mol Limo és Mol Bubi is így működik. Egy nagy szolgáltató bérbeadja a járműveit. De a Loffice is így működik, órabérbe adja az asztalt.

Három szereplős modell az Uber és az Airbnb, ahol van a bérbe adó, a bérlő és a közvetítő, de az Oszkár is ilyen, és a Rukkola is ilyen.

Pataki Gábor szerint minél többen vannak egy történetben, annál többen érdekeltek benne, és így többen érdekeltek a sikerben, ezért szerinte a több szereplős modelleket érdemes kutatnunk. Erre nagyon jó példa egy csehországi közösségi hitelezési rendszer. Kockázati tőkebefektető nem fogja a barátainak ajánlani az én szolgáltatásaimat, és Ő csak profitot akar tőlem, mint befektető, ennél jobb ez a közösségi hitel rendszer, vagyis az úgynevezett Crowdfunding.

Ha nem fizetem a közösségi hitelemet, akkor a rendszer automatikusan kiposztol a facebook fiókomra, hogy nem fizetem a részletet. De ez a modell nemcsak emiatt érdekes, hanem mert itt a befektetők sok esetben vásárlókká is válnak, mert érdekeltek az adott vállalkozás sikerében.

Mivel Magyarországon a kereskedők digitálisan éretlenek, ezért Ő és kollégái létrehoztak egy olyan mobil vásárlási rendszert, amely megoldja a kereskedők erőforrás hiányát és digitális éretlenségét, ez a PreDeem. Ez a rendszer nem a házhozszállításról szól, mert a házhozszállítások miatt lassul egyre inkább a város forgalma. Ők egy háromszereplős városi modellt hoztak létre. A vásárlók előrendelést tudnak leadni a kereskedőknek, és meghatározott időre érte mehetnek az elkészült ételért, vagy összeállított bevásárló kosárért.

 

 

A következő előadó Már István úr volt, aki a Székely Gyümölcs program vezetője volt, a program első 5 évében. Előadásában elmesélte, hogy Erdélyben úgy jöhetnek létre szövetkezetek, hogy gazdáknak össze kell állniuk, és össze kell dobniuk egy bizonyos induló tőkét a szövetkezet alapításához. Ők a saját modelljüket nulláról indították, nagyon erős oktatási tevékenységgel.

2009-2011 között egy úgynevezett FRUTRAD (Fruits of Traditions) projekten pályáztak, és a Norvég Civil Alap támogatta ennek létrehozását. A projekt több lépésből állt, melyeknek legvégén Farkaslakán hoztak létre egy gyümölcsfeldolgozót helyben termett gyümölcsök feldolgozására és helyi termékek előállítására.

Almalé, szárított gyümölcs, szárított és savanyított gomba termékekkel indultak el, és olyan sikeresek voltak, hogy a Román-Amerikai Alapítvány egy hasonló projekt megvalósítását támogatta Zetelakán, így ezt valósították meg második lépésben.

Ilyen közösségi gyümölcsfeldolgozó manufaktúrák működnek Farkaslakán és Zetelakán. Forrás: Már István előadása

Néhány fénykép a Székely Gyümölcs Fesztiválról. Forrás: Már István előadása

Fejlesztő munkájuk során felismerték azt, hogy piac is kell a helyi termékeknek. Ezért a termékeket megtámogatták erős marketinggel és helyi legendákkal. Valamint létrehozták és minden évben szeptemberben megszervezik a Székely Gyümölcs Fesztivált.

Ezt egy erős kutatásra alapozták, mert feltérképeztek minden természeti erőforrást. (Kilátóhelyeket, fűszernövényeket, gyógynövényeket, zöldségeskerteket, gyümölcsösöket, stb.)

A fejlesztési modelljük középpontjában a helyi tudások vannak, recepteket gyűjtöttek össze, hagyományos feldolgozási módokat, az oktatásban résztvevő gazdák egy éves képzés után tanúsítványt kaptak, emellett gazdasszonyokat is képeztek előállított termékek elkészítésére és értékesítésre. Annak érdekében, hogy a képzések folyamatosak szakmailag magas színvonalúak legyenek, ezért létrehoztak egy fejlesztési központot is.

Legutolsó lépésként hozták létre a gyümölcsfeldolgozó manufakturát, amikor a gazdák és a vásárlóközönség is kellően fel lett készítve. A termékek eladhatósága érdekében megtanították a gazdákat arra hogyan tudják eladni a saját termékeiket. Felhívta arra is a figyelmet István, hogy a manufaktúra létrehozása előtti közel kétéves előkészítő munkát nem lehet megspórolni, mert másképpen a szövetkezet nem lesz sikeres.

A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás sikerének titka három pilléren nyugszik:

1. Hagyományokra épített innováció
2. Egyediség
3. Lokalizáltság (jól ismerik a helyi közösségeket és a helyi közösségek is őket)

Ezt követően Nagypéter Sándor, a Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezetének új elnöke mutatta be a szövetkezetük eredményeit.

A TÉSZ 2002-es megalakulása előtt már volt egy termelői szervezeti együttműködés Szentesen korai zöldségtermelő együttműködés néven, Holland mintára. Felismerve azt, hogy ez EU-ban külön támogatási forrás van a zöldségtermelésre, ezért alakultak Termelői és Értékesítési Szövetkezetté. Ők már nem nagybani piacra értékesítenek, hanem az áruház láncoknak, mert ez egy értékesítési biztonságot ad nekik.

Néhány termék, amelyet a szentesi Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezete állít elő és értékesít. Forrás: Nagypéter Sándor előadása

 

 

 

 

Dr. Bacsó Róbert, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára az ukrajnai hitelszövetkezetekről tartott előadást.

A hitelszövetkezet egy gyűjtőfogalom, de kicsit más megközelítést kap Ukrajnában. Minden hitelszövetkezet közös jellemzője és lényege, hogy a tagok, mint betétesek és hitelfelvevők is szerepelhetnek. A tagok évenként tagdíjat fizetnek, és egy-egy szavazattal rendelkeznek.

A mai Ukrajna területét vizsgálva nem újszerű a hitelszövetkezet intézménye, hiszen már a XVIII. és a XIX. században létrejöttek hitelszövetkezetek az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén.

Többen ismerik a Magyar Királyság Országgyűlése által 1897-ben indított segélyprogramot, amelyet az Északkeleti-Kárpátokban indítottak, és „hegyvidéki akció” néven a földművelési minisztérium irányítása alatt állt. Annak akkori vezetője Egán Ede volt, akiről a mai kárpátaljai gazdaságélénkítő program a nevét kapta.

Ha az 1991 utáni, Ukrajna függetlensége óta létrejött és működő hitelszövetkezetek vizsgáljuk, akkor világosan látszik, hogy több mint 100 év távlatából is van hatása a történelmi előzményeknek. Mert azokban a régiókban, megyékben aktívabbak és sikeresebbek a hitelszövetkezetek, amelyek valamikor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartoztak.

Ukrajna hitelszövetkezeti szolgáltatásokkal való ellátottsága. Forrás: dr. Bacsó Gábor előadása

2001-ben hozták meg Ukrajnában a hitelszövetkezeti törvényt. Akkor úgy döntöttek, hogy a jogalkotók, hogy a hitelszövetkezetek non-profit szervezetek kell legyenek. Sok mindenhez hozzájárulnak a hitelszövetkezetek, elsősorban a gazdasági szereplők pénzügyi igényeihez járulnak hozzá, illetve a vidékfejlesztéshez. Nagy előnyük, hogy nem ingatlan fedezet alapján teremtődik meg a bizalom a szövetkezet tagjai körében.

A történelmi háttér hozzájárul a hitelszövetkezetek sikeresebb megítéléséhez. Forrás: dr. Bacsó Gábor előadása

 

 

 

 

Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója az ipari kenderről, és az ipari kender termesztésében és feldolgozásában rejlő lehetőségekről tartott előadást.

A kender, mint környezetkímélő ipari alapanyag ma már megjelenik az építőiparban és az autóiparban is. Forrás: Molnár György előadása

Az ipari kender újszerű felhasználása az élelmiszeriparban és kozmetikumok készítésekor már ma is ismert. Forrás: Molnár György előadása

Előadásában az alábbi pontokban emelte ki, hogy miért indokolt az ipari kender vonatkozásában Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésben gondolkodni.

• A Kárpát-medence teljes területe kiemelkedően alkalmas a kender termesztésére
• A növekvő piaci igények a termesztési terület folyamatos növelését igénylik
• A termesztés és feldolgozás összehangolása makroregionális, Kárpát-medencei szinten optimalizálható
• Az együttműködéshez szükséges ágazati hálózatok rendelkezésre állnak

Nem szabad megfeledkeznünk az ipari kender hagyományos felhasználásáról sem, amely ruházati és használati tárgyak alapanyagaként környezetkímélő és egészséges. Forrás: Molnár György előadása

 

 

Csáki Rozália, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány ügyvezető igazgatója mutatta be a munkájukat. 2007-ben alapították a közösségi alapítványukat Székelyudvarhelyen, Romániában elsőként. Ez egy amerikai modell, egy közösségi alapítvány feladata hasonló ahhoz, mint az emberi szervezetben a szív. Egy közösségi alapítvány az adott térségben lévő különféle – nemcsak anyagi – erőforrásokat az adott térségben összegyűjti, és bizonyos helyi dolgokra visszapumpálja, szintén az adott térségbe.

Székelyföldön, illetve magyar vidékeken nem ismeretlen a megosztás gazdasága, mert ennek megvannak a magyar hagyományai, ilyen volt a kaláka is, például. Az csak örvendetes, hogy ezt a folyamatot, az ilyen együttműködési trendeket a mai világ felgyorsítja és erősíti. A régi hagyományokra építve van minden évben városi kaláka, amit szerveznek. Ennek lényege, hogy felújítanak közösen a lakosokkal egy közösségi teret.

A városi kaláka keretén belül

• újítottak fel játszóterek
• alakítottak ki kisparkot
• rendeztek közterületet

Egy példa a városi kalákára, ebben az esetben kutyafuttatót építettek. Forrás: https://varosikalaka.ro/?page_id=2

Az első projektjük az volt 2008-ban, hogy felhívták a székelyudvarhelyi és környékbeli lakosság figyelmét arra, hogy javasoljanak támogatásra érdemes projekteket, illetve ezeket megszavaztatták, majd az első három projekt ötletet támogatásban is részesítették.

A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány egy független helyi adománygyűjtő és támogató szervezet, küldetésük a jótékonyság kultúrájának építése, programok szervezése és támogatások révén a tudatos, felelősségteljes, egymásra figyelő, aktív és kreatív közösséget építése.

Fő tevékenységi területeik:

• adományszervezés
• támogatás
• közösségfejlesztés

Ebben a kisfilmben a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány által szervezett 2019-es „odaadó est” összefoglalóját lehet megtekinteni.

Munkájuk során felismerték azt, hogy számukra is kiemelten fontos a jó csapat megléte, ezért kiemelt figyelmet fordítanak a csapatépítésre.

Az alapítvány többféle adományszervezési módszert használ.

• Kaláka Plusz program Egy munkavállaló egy évi jövedelmének egy részét felajánlja a közösségi alapítvány részére, és azt a munkaadó a dolgozó fizetéséből havonta utalja az alapítvány részére.
• Jótékony Közösség program. A csatlakozók egy éves felajánlásának 50%-a egy támogatási alapot képez. Ebből az alapból adománygyűjtő eseményt szerveznek.
• Odaadó est. Itt tudják megtapasztalni a résztvevők, hogy az adományozás élmény. 2019-ben 110 ember, közel 2,5 óra alatt közel 6000 eurót adott össze helyi programok segítésére.

A közösségi kártya működési modellje. Forrás: Csáki Rozália előadása

• Közösségi kártya. Ez is egy USA-ból induló módszer, amit Ők továbbfejlesztettek. Ennek lényege, hogy olyan kártyát adnak a helyiek kezébe, amivel a helyi vásárlóknál vásárolva 1%-os kedvezményt kap a vásárló, továbbá a vállalkozás másik 1%-ot tovább utal egy alapba. A pénzügyi alapban összegyűlt összegekből a felhasználók ajánlhatnak adománygyűjtésre érdemes témát. Továbbá szavazhatnak, és választhatnak támogatható projekteket. Ma már ez nem papír alapon történik, hanem egy mobiltelefonos applikáció segítségével.

A Székelyudvarhelyi Közösségi Kártya modellje olyannyira sikeres, hogy már Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában is dolgoznak, hogy átadják érdeklődő alapítványoknak a módszert.

A közösségi kártya azért is jó és hasznos egy-egy vállalkozó részére, mert speciálisan tudja elérni olyan módon a vásárlókat, amit enélkül nem tud elérni. Ráadásul a közösségi alapítványon keresztül olyan fejlesztések, szolgáltatások valósulnak meg, amelyek a helyben maradást segítik.

Nagyon fontos a flexibilitás, a rugalmasság. Akkor tudnak jó közösségi alapítványként működni, ha a helyiek igényeire jól tudnak válaszokat adni. Ennek keretén belül kórházban dolgozó gyermekorvosok megkeresésére szerveztek adománygyűjtő kampányt inkubátorok vásárlása érdekében, amely inkubátort meg is vásárolták a helyi kórház részére.

Az alapítvány az adománygyűjtés mellett helyi kezdeményezéseket is támogat:

• A Városi Kalákát már említettem.
• A Fuss Neki program, közösségeknek segít saját ötleteik megvalósítására közösségi módon adományokat gyűjteni, úgy, hogy közben a sportolást, és az egészséges életmódot is népszerűsítik. Fantasztikus, hogy milyen közösségi háló mozdul meg egy-egy ügy mentén, országhatárokon átívelve. 2,5 hónapos előkészítő munkával és egy adománygyűjtő applikáció segítségével, egy délután alatt 50.000 eurót sikerült összegyűjteni.

Az SZKA Fuss Neki programjának számai 2017 és 2018 vonatkozásában. Forrás: Csáki Rozália előadása

• A Heuréka Alap, a diákok tudomány és technológia iránti szenvedélyét kívánja ösztönözni.

A közösségi alapítvány közösségfejlesztést is végez, többféle módon.

• Jó ötlet program, amely környezetvédelmi nevelést, természetjárás és kerékpározás ösztönzését, illetve természeti értékek védelmét kívánja támogatni.
• Digitális Kaláka, IT-s fejlesztőket vonnak bele közösségi munkára.
• Élhető -Udvarhely program

 

 

 

 

2019. április 6-án, szombaton folytatódott a konferencia.

Az első előadás a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) bemutatásáról szólt, melyet a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Nemzeti Alkalmazkodási Központ Főosztály kettő klímastratégiai tervező munkatársa, Vásárhelyi Csenge és Sütő Attila mutatott be.

A napjainkban zajló globális éghajlatváltozás hatásai ma már egyre inkább szembetűnőek a Kárpát-medencében is. A klímaváltozás miatt számítani kell arra, hogy nő a hőhullámok gyakorisága, csökken a hideg napok száma, hosszabb aszályokra, illetve hirtelen felhőszakadásokra kell készülnünk, válhatnak gyakoribbá árvizek, hogy csak a legfontosabb hatásokat említsük. Ezek többsége olyan elkerülhetetlen változás, melyek akkor is bekövetkeznek, ha az üvegház gázok kibocsátását a globális összefogás csökkenteni tudja.

Az éghajlatváltozás területi hatásai változatosak: az egyes térségeket, gazdasági ágazatokat eltérő hatások érintik és eltérő mértékben teszik sebezhetővé. E mellett az egyes területek, gazdasági ágazatok alkalmazkodóképessége is különbözik egymástól. A várható hatásokra való felkészülés és a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás elengedhetetlen feltétele, hogy részletes tudás és információ álljon rendelkezésre a trendek, hatások beazonosítására és nyomon követésére. Ebben nyújt segítséget megalapozott szakmai háttérinformációk biztosításával a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer, röviden a NATéR.

A NATéR olyan komplex, több ágazatot átfogó, sokoldalú felhasználásra alkalmas térinformatikai rendszer és adatbázis, amely elősegíti az éghajlatváltozási hatások beazonosítását, az egyes területek sérülékenységének meghatározását, ezáltal ösztönözve a hatásokhoz való alkalmazkodást. Az alkalmazkodási intézkedések megtervezéséhez szükséges információkat nyújt területi felbontásban a várható változásokról. Elmondható tehát, hogy a NATéR egy innovatív döntéstámogató és stratégiai tervezési, kutatási segédeszköz.

A Natér modelljeiben többféle forgatókönyv készül különböző modellek alapján, és ezek alapján egyre pontosabb becsléseket tud adni a felhasználóknak.

A NATéR jelenlegi felhasználási területei:

• Települési és térségi éghajlatváltozási stratégiai tervezés
• Gazdasági tervezés
• Mezőgazdaság, vidékfejlesztés
• Katasztrófavédelem
• Turisztikai tervezés
• Ívóvízbázisok védelme
• Az emberi egészség és életminőség védelme

Jelenleg így néz ki a NATéR adatrétege. Térképi megjelenítéssel is elérhetőek egyes adatrétegek. Forrás: Vásárhelyi Csenge és Sütő Attila előadása

A Natér jelenlegi fejlesztése során konkrétan azt a területet célozzák meg, hogyan lehetne települési és megyei önkormányzatok alkalmazkodási intézkedéseit, illetve a szakpolitikai döntéshozókat segíteni.

Vásárhelyi Csenge, a NATéR átfogó működését bemutató előadása után Sütő Attila egy konkrét kutatási területüket mutatta be. A turizmusért felelős munkacsoport vezetőjeként és a konferencia témáját látva döntöttek úgy, hogy ezt a kutatási területet mutatják be.

A turisztikai szektorban maga a termék, amit a fogyasztó megvesz nem választható el a földrajzi tértől, és annak jellemzőitől (domborzat, vízrajz, éghajlat). Ha ezen jellemzők az éghajlatváltozása miatt változnak, akkor a turizmusban érdekeltek szempontjából is fontos információ az éghajlat változásában várható folyamatokról tudjanak tájékozódni. Erre is ad lehetőséget a NATéR.

Ezt a módszertant használták a turisztikai sérülékenység vizsgálatában. Forrás: Vásárhelyi Csenge és Sütő Attila előadása

Az alkalmazott módszertan a CIVAS modell (Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme) egy francia eredetű sérülékenységi modell, illetve a nemzetközi szakirodalom komplex indikátorképzési metódusainak egyfajta kombinációja.

A CIVAS többek között az éghajlatváltozás ökológiai és épített környezetre gyakorolt hatásainak a vizsgálatára került kidolgozásra, az IPCC Negyedik Értékelő Jelentésében 2007-ben közzétett megközelítésen alapul.

A NATéR adatai és az elkészült módszertani kézikönyv segítségével egyes turisztikai desztinációk fel tudnak készülni működésük átállítására. A folyamatok iránt érdeklődő egyszerű felhasználók is tudnak információkat kinyerni a rendszerből.

Nemcsak országos szinten vizsgálták a különböző adatokat, és vizsgálták meg, hogy a különböző járások milyen különbségeket mutatnak egymáshoz képest, hanem három speciális térségben, a Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzetben, a Balaton-térségében, illetve a Pécsi Járásban is vizsgálódtak.

Első lépésben lefuttatták a már hivatkozott öt lépcsős módszertant. Emellett mélyfúrásos vizsgálatot is végeztek, olyan módon, hogy turisztikai attrakciókat is vizsgáltak, felmértek, illetve mélyinterjúkat készítettek turisztikai vállalkozásokkal.

Ezt a módszertant használták a turisztikai sérülékenység vizsgálatában. Forrás: Vásárhelyi Csenge és Sütő Attila előadása

Az interjúk tanúsága, hogy a települési önkormányzatok, helyi és térségi turisztikai szervezetek nagyon nyitottak és segítőkészek voltak, szívesen válaszoltak, viszont a turisztikai vendéglátóhelyek a legtöbb esetben elzárkóztak a válaszadás elől, és ezt legtöbbször nem indokolták. Külön érdekesség, hogy a legtöbben tudnak az éghajlatváltozásról, de azt nem kapcsolják a turizmussal össze. Az is külön érdekes, hogy sok olyan intézkedést hoztak az elmúlt években cégek, múzeumok, intézmények, amelyeknek klímaváltozás kapcsán is fontos megoldások, például: párakapuk felszerelése, nyitvatartási idők módosítása, utcaárnyékoló takarás, fásítás helyi fajták telepítésével. Akkor is így van ez, ha ezen beavatkozások sokszor energiatakarékossági intézkedésként történnek.

 

 

A szombati nap második előadója Szabadkai Andrea volt. Ő a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesületének az elnöke.

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviselete egyesületi formában többféle munkát végez. Jogszabálymódosító javaslatokat nyújtanak be a jogalkotóknak, illetve jogértelmezési segítséget nyújtanak az igénylők számára, illetve tanácsaikat tudástárakban összegzik.

Nemzetközi rálátásukkal is segítik a helyi termékelőállítók és szolgáltatók munkáját, nemcsak tanulmányutakkal, jógyakorlattárjukkal, hanem igyekeznek jogszabály értelmezési jó példákat is gyűjteni, és ilyen példákkal tudnak érvelni, hogy igen is, ha az EU más országaiban adott jogszabály értelmezése megenged bizonyos cselekményeket, akkor ugyanazon jogszabályt más tagállamban is lehessen olyan megengedően értelmezni és alkalmazni.

Tudástárjaik elérhetőek, ezekben hasznos tanácsokat írnak le, például hogyan lehet helyi piacot szervezni és tartani, vagy hogyan lehet hagyományos módon, kisléptékben élelmiszert előállítani és értékesíteni.

Íme néhány példa:

• Közösségi ételkészítés, étkezés, étkeztetés kisokos
• Helyi termék kézikönyv
• Közétkeztetési közbeszerzési kisokos
• Piaci fenntarthatóság jó gyakorlatai
• Kistermelői házhozszállítástól a webshopig
• Földhasználat jó gyakorlatai
• Helyi termelői piac jó higiéniai gyakorlat útmutató
• Környezeti fenntarthatóság jó gyakorlatai

A kisleptek.hu honlapon hasznos segítségeket találunk. Forrás: Szabadkai Andrea előadás

Vállalkozói szemmel a fogyasztói igényeket, trendeket és réspiaci igényeket azonosítani kell, és ezt lehet is. És igyekeznünk kell ezeket a vásárlói igényeket a vállalkozásunk sodorvonalába belefűzni.

Ilyen trend például egyrészt a termék minőségére vonatkozóan, hogy a termék jó minőségű:

Egyre több fogyasztó igényli és egyre több termelő kínálja a termékét úgy, hogy tartósítószer mentes, „E-mentes” , ízfokozó mentes.

Egyre több termék „kézműves”, „hazai” termék, Friss és természetes.

Jelenlegi és jövőbeliként mért vásárlói trendek. Forrás: Szabadkai Andrea előadása.

Erre a fogyasztói igényre sajnos a multi vállalatok is rájátszanak, ketreces tojások dobozán háztáji gazdaságban kapirgáló tyúkokat ábrázolnak. Tejes dobozon domboldalon legelésző teheneket láthatunk, holott ezek nagyrésze istállós tartásban lévő állatoktól származik.

Másik trend-csokor a fogyasztók kényelmi igényéhez kapcsolódik.

A fogyasztók szeretnek bankkártyával vagy mobiltelefonnal vásárolni és fizetni. (Ukrajna a szürke és fekete gazdaság miatt talán kivétel lehet.) Sajnos piacos vásárlói körülmények között ezt a fogyasztói igényt nem igazán szolgálják ki a termelők egyelőre.

Néhány fogyasztói igény és fogyasztói trend. Forrás: Szabadkai Andrea előadása

Az Agrárkutató Intézetnek van olyan kutatása, amely azt mérte, hogy mennyire tudatosítják a termelők a fogyasztói igényeket, és melyek a fogyasztói igények. Ebben a kutatásban kiderült, hogy a legnagyobb piaci rés ez az elektronikus fizetési lehetőség, mert a fogyasztóknak ez nagy igénye, és kevés termelő lépi ezt meg. Amelyik termelő legelőször lépi meg ezen típusú szolgáltatást megfelelő típusú vásárlói réteg részére, Ő ezt a piaci rést hamarabb és jobban kitudja szolgálni.

Ismert és széleskörű fogyasztói igény a minőségbiztosításra való igény. Nem szabad amellett sem elmenni, hogy legtöbbször amellett, hogy jó minőségű terméket keresnek a vásárlók, ezt legtöbbször olcsón is szeretnék elérni. Persze ez a gazdasági fenntarthatósággal némi ellentmondásban van.

Érdemes tudni, hogy egyre nagyobb igény van elektronikus és online megoldásokra is. Online vásárlás, honlapon, telefonon elérhető éttermi étlap.

A hagyományos értékesítési csatornákon túl egyre inkább népszerűbbé válnak az alternatív értékesítési csatornák.

Egy ilyen trend, hogy már a vásárló megy sokszor a termékért. Ide tartoznak a „Szedd magad!” akciók, helyi terményboltok, gazdaboltok, illetve ide lehet sorolni a falusi turizmuson belül a falusi vendéglátást is.

Az alternatív értékesítés néhány példája. Forrás: Szabadkai Andrea előadása.

Ilyen alternatív és szintén bővülő réspiac, a közösség által támogatott mezőgazdaság. Ez azt jelenti, hogy szerződéses alapon a fogyasztók egy csoportja leszerződik egy gazdával. Akár előzetesen is megfinanszírozva, havi vagy éves szinten a gazda termelését, persze saját igényüket is megfogalmazva, hogy mit szeretnének látni az Ő vásárlói kosarukban. Az éves termékből a fogyasztó heti, vagy kétheti rendszerességgel megkapja azt a fogyasztói (termék) kosarat, amit az adott gazda termelt.

Ebben közös kockázatvállalás is van, mert, ha elviszi a fagykár az adott terméket, akkor a gazda nem megy tönkre, viszont abból a termékből kevesebb lesz a kosárban, vagy egyáltalán nem lesz. Viszont ezt a kockázatot bevállalja az adott fogyasztói közösség, mert tudja, hogy mit eszik, tudja, hogy kitől van, és az olyan, amilyet Ő elvár. Ha pedig bő termés van valamiből, akkor az többlet kosár tartalommal jár, ez a leszerződött kapcsolat.

Van olyan alternatív értékesítői megoldás, amikor a termelő mozog a vásárló irányába: Ez lehet mozgóbolt szolgáltatás, akár mozgó busz. Van olyan, amikor a gazda is mozog és a fogyasztói mozognak. (Gazdaságon kívüli termékboltok. Illetve helyi termék automaták.) Egyre több helyen lehet találkozni Magyarországon is tejautomatákkal.

Néhány példa a mozgó boltra. Forrás: Szabadkai Andrea előadása.

A bevásárló közösség, nem feltétlenül közösség által támogatott mezőgazdaság. Általában nem jelenti azt, hogy előre szerződnek egy gazdával, lehet ez is, de jellemzően ezek azt jelentik, hogy előrendelt termékeket lehet átvenni egyes meghatározott átadási pontokon.

Alternatív értékesítési csatorna tud lenni a hagyományos rendezvény, termelői piac és az általános piac. Fontos a sikeresség miatt, hogy a termelői és a kereskedői termékek megkülönböztethetőek legyenek a viszont eladók által kínált termékektől.

Fontos látnunk, hogy a piac, mint értékesítői szintér manapság a pláza szolgáltatásokkal vetekszik. Tehát itt élményt (is) kell nyújtani, komfort igényeket kiszolgálni, kulináris szolgáltatásokat nyújtani, gyerekprogramot, kulturális programot. Ezt a típusú igényt kiszolgálva, de mégis a helyi termékre, az értékekre, a hagyományokra helyezve a hangsúlyt, és színvonalasan kell és lehet szervezni rendezvényeket, szezonális programkínálat nyújtásával.

Ebben a videóban példát láthatunk arra, hogyan kínál változatos programokat a termelői piaccal egy időben a budapesti Szimplakert nevű romkocsma és közösségi tér.

Következő típus az értékesítési csatornák között, amikor a termelő és a vásárló között megjelenik egy köztes szereplő. Ezt még mindig rövid ellátási láncnak nevezik. Ez azért jó, mert jobban szolgálja mind a termelők, mind a fogyasztók igényét, mintha sok szereplő lenne az értékesítői láncban. Ezt próbálja motiválni az Európai Unió is, ezért erre vannak EU-s pályázatok. Ilyen rövid ellátási lánc tud működni például a vendéglátásban, a kiskereskedelemben és a közétkeztetésben is.

Közétkeztetés esetén nagyon nehéz több helyről beszerezni az alapanyagokat. Viszont ezen kockázati tényező legyőzésére vannak külföldi jó gyakorlatok, amelyet érdemes megvizsgálni és ha alkalmas adaptálva átvenni.

1990 a rendszerváltozás után, és 2004 után, az EU csatlakozás után túlszabályozás történt Magyarországon, és felszámoltak sok-sok élelmiszeripari kis üzemet, illetve vágóhidat. A hagyományos módszereket, „amelyek már bizonyították biztonságukat” elfogadja az EU. Például a fateknő éppen úgy jó és éppen úgy biztonságos, mint az INOX rozsdamentes acélteknő, illetve, ahogy az időbeli elkülönítés éppúgy biztonságos és jóváhagyott, ugyanúgy a térbeli elkülönítés is, viszont így nem kell a gazdának még egy üzemet építeni, hanem elég a tevékenységeit időben elkülöníteni bizonyos szabályok betartásával.

Nagyon fontos az innováció, és a termékfejlesztés. Forrás: Szabadkai Andrea előadása

Az innováció nagyon fontos. Lehet a termékeinket innoválni marketing fogásokkal. De az innováció lehet technológiai is, erre példa a mobil tyúkhotel, amely kevés beavatkozást kíván.

Fontos látni azt a fogyasztói igényt, hogy a vásárlók szeretnek kóstolni, ezért érdemes többféle ízben, kiszerelésben kínálni a termékeinket. Többféle ízű sajt, többféle pálinka. A fejlesztés, „többféle ízben” való kínálás mellett érdemes figyelni a piac változásait, az újfajta piaci igényeket. Például van egy olyan új piac is, mint az ehető virágok. Aki erre a nehéz piacra értékesít Ő szenzációs áron tudja értékesíteni a termékeit.

A technológiai lehetőségeket és a külföldi jó gyakorlatokat érdemes adaptálni és alkalmazni. Forrás: Szabadkai Andrea előadása

Nemcsak a termék szintjén, hanem a szolgáltatás szintjén is lehet innoválni, Ausztriában nemcsak terméket, hanem életérzést értékesítenek. Példaként érdemes megemlíteni az alpesi széna fürdőt, amit nagyon magas áron kínálnak, de ott van tejes alpesi fürdő szintén horribilis áron. Érdemes nyitott szemmel járni, és felismerni, hogy mire van piaci igény. Van, aki szeretne megtanulni kenyeret sütni; van, aki lekvárt főzni szeretne megtanulni, ezeket az igényeket is ki lehet szolgálni.

Ahogy a fenti tevékenységeket látjuk, a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete nagyon szerteágazó és sokféle tevékenységet végeznek.

Részt vesznek az európai Bond Projektben. A BOND projekt a gazdák és földhasználók európai mezőgazdaság környezeti és gazdasági fenntarthatóságában játszott alapvető szerepüket ismeri el, valamint azt, hogy milyen fontos szerepet játszanak az európai élelmiszerellátásban és a tájmegőrzésben. A projekt feladata pedig a szervezetek és hálózatok magasabb szintű együttműködésének szervezése az európai mezőgazdasági szektorban.

A Kisléptékű csapata által gyűjtött hasznos kiadványok és jó gyakorlat tár elérhető és hozzáférhető az interneten.

Emellett jogszabályokat véleményeznek, illetve igyekeznek életszerűbbé és az élet igényeinek jobban megfelelővé alakítani a jogszabályokat. Az Ő munkájuk eredményeként jöhetett létre a

• Kistermelői rendelet, 2010.
• Helyi termelői piac szabályozás, 2012.
• Az átfutó bizonylatolási rendszer, 2019.

 

A legújabb dolog, az úgynevezett átfutó bizonylatolási rendszer, amit Olaszországban vettek át, és már átment Magyarországon a döntéshozóknál. Ez azt jelenti, hogy több termelő termékét tudják értékesíteni egy pultban, úgy, hogy nem kell ott álljanak a termelők. És amikor megveszik a terméket, egy számsor alapján a rendszer felismeri, hogy melyik gazdáé volt a termék, és automatikus átíródik a gazda számlájára, aki ÁFÁ-s neki úgy, aki ÁFA mentes, neki úgy. Ez azért fontos, mert ezek a termékek legtöbbször magas beltartalmi értékű kis szériás termékek, nem fér bele a termék árába sokszor, hogy ÁFÁ-s legyen, illetve a termelőnek nem fér bele az idejébe, hogy értékesítsen, a saját értékesítési csatorna kiépítésére pedig nincs saját forrása.

Néhány osztrák példa, Ausztriában ők nemcsak egy-egy szolgáltatást, hanem élményt adnak el, nagyon magas áron. Forrás: Szabadkai Andrea előadása

Jelenleg szociális gazdaságok területén gyűjtenek EU-s jó gyakorlatokat. Azért, mert a több lábon állni képes emberek nagyon értékes humánerőforrások, és tényleges hozzáadott értéket adnak a településnek. Nem szabad őket elengedni, és olyan motivációs jogszabályokat kell létrehozni, amely csak annyit tesz lehetővé, hogy ezek az emberek helyben megmaradhassanak. És ők fognak helyben építkezni, ha ezt nem tartják meg.

 

 

 

A konferencia második napjának harmadik előadója Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere volt.

A település lakóit, a hajdúkat 1605-ben telepítette őket oda Bocskai István, és kollektív nemességet kaptak székely mintára. Ez azt jelenti, hogy a katonáskodásért cserébe nem kellett adót fizetniük, és ezen kiváltságaikat megőrizték 1867-ig. Ennek eredményeképpen olyan parasztpolgári világ jött létre itt, amely által 1945-ig egy módos és élénk kulturális életű település volt. Hortobágy melletti településként a legeltető állattartásnak is nagy hagyománya volt a településen.

A legeltető állattartás hagyománya ma is él, ma is tart jószágot a közösség a Hortobágyon, a 2019. évi kihajtási ünnepről készült ez a videó összefoglaló.

Elhangzott az is, hogy 2010 óta vezeti Ő a települést, és azóta minden innovációjukkal igyekeznek a korábbi gyökerekre és hagyományokra építkezni. Ebben segítségére van az, hogy Ő ökológiai gazdálkodással foglalkozott polgármesterré választása előtt, és most a jó gazda gondosságával igyekszik vezetni a települést.

Polgármester úr elmondta, hogy hisz abban, hogy egy mezővárosnak mezővárosként kell gondolkodnia. Ők ezt megmerték lépni, és úgy tűnik működik. Nagyon fontos, hogy minden közösségnek meg kell tudni fogalmaznia, hogy mit szeretne, milyen jövőképet szeretne önmagának. Az Ő víziójuk, hogy Hajdúnánáson élni előny, és ementén a jövőkép mentén dolgoznak. Fontos érteni azt is, hogy minden gazdaságfejlesztés egyben közösségfejlesztés is. Ezt érteni kell, tudni kell és használni kell.

Hajdúnánáson 6500 háztartásból 6000 család kertesházban él. 1990-től 2010-ig a mezővárosi lét teljesen eltűnt, kevés család tartott állatot és művelte a kertjét, amikor 2010-ben polgármester lett. Amikor panaszkodó szülők érkeztek hozzá, hogy segítséget kérjenek, akkor felismerték, hogy nem egyszeri pénzbeli támogatást kell adni ezen családoknak, hanem a földművelésben segíteni őket, kinek mire van szüksége. Volt akinek szerszámmal, volt, akinek vetőmaggal, volt, akinek földbérlettel, és mindenkinek szaktudással, szakmai segítséggel.

A szociális földprogram segítségével mezőgazdasági termelésbe bevont családok száma Hajdúnánáson 2011-2018 között

A fenti ábrán látszik, hogy a folyamatos építkezésnek hála, a szociális földprogram segítségével egyre több család foglalkozik már mezőgazdasággal, ezzel is hozzájárulva a család megélhetéséhez.

Szociális segély helyett ők azt vallják: „Segíts magadon, a város is megsegít!” A program nagyon sikeres lett, egyetlen egy retorziót alkalmaztak. Ha valaki nem művelte a földet, akkor őket nem hívták következő évben.

A közfoglalkoztatásban Ők lehetőséget láttak benne, és mivel akkor nagyon nagy bajban volt a település, ezért sokat segített. Elkezdtek mezőgazdasággal foglalkozni, ökológiai alapon az állattenyésztést és a növénytermesztést is. Nagy része a beérkező állami támogatásnak a közfoglalkoztatási programban bérre fordítódott, de sikerült az önkormányzati gazdaságot gépekkel is felszerelni és modernizálni is.

A közfoglalkoztatáson keresztül többféle tevékenységet tudtak megvalósítani a településen

A fenti ábra azt hivatott bemutatni, hogy egy jól átgondolt stratégiával, jó vezetéssel a közfoglalkoztatás milyen sokféle módon hasznosulhat az adott településen. Hajdúnánáson a közfoglalkoztatási rendszer segített abban, hogy az elsődleges munkaerőpiacra visszataláljon, aki tud, és segített a településnek is talpra állni és gyarapodni.

Létrehoztak kettő szociális szövetkezetet, két különböző alapon. Az egyik egy legeltetési szövetkezet. A Hortobágyon komoly hagyománya van a legeltető gazdálkodásnak, a közösségi állattartásnak. (A település bankja tulajdonképpen a legelő állatállomány volt.) A legeltetés korábban közbirtokossági alapon működött. A 2010 óta regnáló városvezetés úgy gondolta, hogy miért ne lehetne ez ismét működő és sikeres. A Hortobágyi Nemzeti Parknál bérelnek földet, most 300 hektáron gazdálkodnak, és már nemcsak nyári, hanem téli állattartást is tudnak vállalni. Magyar tarka, magyar szürke szarvasmarha és bivaly állománnyal rendelkeznek. Körülbelül 300 fős állománnyal, önkormányzati tulajdonban.

A másik szövetkezetük, egy tartósító és építőipari szövetkezet, amely a közfoglalkoztatásra épült. Ide vitték tovább a közfoglalkoztatásból a munkavállalók egy részét. Olyan prémium termékeket készítenek, amelynek a piacát nem könnyű megtalálni.

Hajdúnánás kettő szociális szövetkezete

Kisfilm a Nánási portékáról

2013-ban létrehozták a Hajdúnánási Portéka márkát, azóta 40-50 kistermelő működik ezen keretek között. Csak úgy lehet valaki márka védjegy használó, hogyha az alapanyagtermelés Hajdúnánás területén kell történjen. ha pedig feldolgozásról beszélünk, akkor az alapanyag legalább 50%-a kell, hogy itt termelődjön és a feldolgozás kell, hogy a településen történjen.

Egy pályázat segítségével hozták létre 2013-ban a „Nánási portéka” helyi védjegyet

• Ennek van szociális hatása, mert a termelői és vállalkozóvá vált emberek egyre nagyobb volumenben termelnek, és egyre büszkébbek. Természetesen van ennek környezeti hatása is, mert Európában egy átlag zöldség 1800 kilométer utazik mire eljut a termelőtől a fogyasztóig, nálunk ilyen nincsen.
• Ráadásul egészségügyi hatása is van. Hiszen a legbiztonságosabb termék az, amit magunknak állítunk elő kellő szakértelemmel. Ehhez a legközelebb az van, ha ismerjük azt a gazdát, aki előállítja kellő szakértelemmel. Aki adja hozzá az arcát és a nevét, bármik meg lehet látogatni a gazdaságát és van bizalmi viszony.
• Gazdasági hatása is van, hiszen a helyben elköltött pénz így helyben tud maradni, és természetesen társadalmi hatása is van.

Ez a márka a város arcává is vált, több kitelepülésük is volt, sok Hajdúnánáson kívüli rendezvényen is megjelentek. Nemrég nyitottak egy boltot Debrecenben, ahol értékesítik a termékeiket.

Az I. világháborúig nagyon meghatározó volt a házi iparban a szalmafonás, amelyeket otthon fontak, és üzemben varrták készre. Mára a szalma inkább múzeumi tárgy, mint használati tárgy. Egyrészt a műanyag termékek elterjedése miatt, másrészt amiatt, mert az újfajta szalmafajtákat már nem lehet fonni. Ez azért is fontos, hogy a városba látogató turisták ne kínai termékeket vigyenek innen ajándékba, hanem helyi termékeket. Nemcsak szalmás kézműveseik vannak. Vannak bőrdíszművesek, nemezelők. Hála Istennek a helyi kézművesek elkezdtek együttműködni, közösen járnak kirándulni, stb.

A Bocskai Korona helyi pénz legnagyobb címlete így néz ki. (Biztonsági elemek is vannak rajta.)

2012-ben találták ki, hogy a helyi pénz eszközét is használni fogják. A Soproni Kékfrank és a Balatoni Korona után ez harmadikként megjelenő helyi pénz volt Magyarországon. Tulajdonképpen a Bocskai Korona egy forgatható utalvány, amelynek az a lényege, hogy a helyi gazdaságot erősíti. És a településről nem áramolnak ki a források. Ráadásul sokkal gyorsabban forog, mint a nemzeti valuta, és pörgeti, segíti a helyi gazdaságot. Az önkormányzat minden bónuszt és jutalmat ebben fizet. Tanulmányi jutalmat, önkormányzati dolgozók cafetériáját. Magyarországi jogszabályok előírását betartva 100%-os forint fedezet van mögötte.

A fogyasztóknak azért jó, mert nullától 20%-ig kaphat érte kedvezményt. Az elfogadó helyeknek azért jó, mert amely a korábban kiáramló kereslet így a településen marad. Sokan elkezdtek gondolkodni azon, hogy mit tudnak helyben vásárolni, amiatt, hogy Bocskai Koronában tudjanak fizetni. Így ennek ilyen módon is helyi gazdaságsegítő szerepe van.

„Az értékteremtés a Hajdúság múltja és jövője is egyben, a Bocskai Korona is ebből a hagyatékból táplálkozik. Célja egy újabb érték létrehozása, és a közösség erejének növelése.” hallhatjuk a Bocskai Koronát bemutató kisfilmben.

 

Herter Gyula, ügyvezető igazgató, Hajdúnánási Gyermek- és Közétkeztetési Nonprofit Kft. munkatársa a település közétkeztetési rendszerét mutatta be. Az önkormányzat ezen cégére nem annyira a profitorientált szemlélet, sokkal inkább az a jellemző, hogy az általuk felhasznált alapanyagok, és az általuk előállított ételek a lehető legjobb minőségűek legyenek. Ugyanis ezzel kívánnak hozzájárulni a helyiek egészségéhez.

A Hajdúnánási Gyermek- és Közétkeztetési Nonprofit Kft. legfőbb célja a minőségi ételkészítés

 

 

Az interregionális együttműködési programokban rejlő lehetőségekről dr. Loppert Balázs, Magyarország Ungvári Konzulátusának konzulja tartott előadást. (Ötödik előadóként mutatta be előadását a konferencia második napján.)

Az európai területi együttműködési programok három kategóriába sorolhatók, ezek az alábbiak:

1. Határokon átívelő együttműködések
2. Transznacionális együttműködések
3. Régiók közötti együttműködési programok

Konzul úr a Kárpátalját is érintő Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna határon átnyúló együttműködési programról beszélt részletesen.

A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna határon átnyúló együttműködési programban ehhez a négy tengelyre ilyen keretösszegek vannak rendelve.

A következő pályázati felhívás 2019 második felében várható az alább tervezett allokációkkal.

 

 

 

A konferencia következő előadója Tóth Zoltán az üzleti tervezés képzés programját mutatta be.

Elmondta, hogy szomorú, hogy kevés gazdag, tehetős magyarországi vállalkozó támogatja a határontúli magyarokat, viszont az Egyesült Államokban élő Forgách Péter és családja támogatásával, az Ő magáadományukkal tud megvalósulni több nagyon fontos program. Forgách Péter és felesége hozta létre a Stephen Gerencser Calasanctius Fund-ot, amely 1994 óta minden évben magyar fiatalokat segít egyetemi képzési lehetőséghez (ösztöndíjhoz) az Egyesület Államokban. Azóta már körülbelül 200 magyar ösztöndíjas szerzett mester szakos diplomát az USA-ban a CTP-nek köszönhetően. A Calasanctius Training Programról (CTP) az előadásban nem esett több szó.

Tóth Zoltán elmondta, hogy elmondta, hogy Ő is egy ilyen ösztöndíjas volt. És a Calasanctius Ösztöndíj Alapítvány (www.ctpinfo.hu) 2 éves ösztöndíjából hazatérve 1999-ben Ő kapcsolódott be az alapítvány munkájába, amikor is elindították az Ifjúsági Üzleti Programot Kárpát-medence szerte, középiskolás fiatalok százai tapasztalhatták meg, hogy milyen egy vállalkozást kitalálni és felépíteni. Ennek során volt, aki felismerte saját magában, hogy Ő nem vállalkozó típus, de olyan fiatalok is részt vettek a programban, akiknek ez segített elindulni a vállalkozóvá válás útján. Ilyen Ifjúsági Üzleti Program zajlott korábban Magyarországon, Székelyföldön, Felvidéken és Kárpátalján is a 2000-es években.

Az Ifjúsági Üzleti Programok sikerességét látva már működő vállalkozók keresték meg a szervezőket, hogy szükség lenne hasonló képzésre már felnőtt vállalkozóknak is. Így indult el az úgynevezett Ifjúsági Üzleti Program Székelyföldön 2014-2017 között, az Agro-Caritas -szal együttműködésben. Ezt a modellt hozták át a szervezők a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók

Az üzleti tervezés képzés keretei

A vállalkozói üzleti tervezés képzés kereteit mutatja a fenti ábra. A képzés úgy épül fel, hogy az első modulban, az első hétvégén, különféle példák és játékos feladatok, és csoportmunkák segítségével a résztvevők megismerkednek különféle alapfogalmakkal. Úgy, mint piackutatás, üzleti tervezés, pénzügyi terv, fedezeti pont, beruházási költség, keresetbecslés, misszió és vízió a vállalkozásunkban. Ez nemcsak definíció szerű fogalomismertetést jelent, hanem gyakorlati is, rávezető feladatok segítenek megérteni minden egyes elemét az üzleti tervnek, és példákkal tanítják meg a résztvevőknek hogyan kell számolni például fedezeti pontot.

A 2019-es tavaszi vállalkozói üzleti tervezés képzés így zajlott

A képzés második hétvégéje előtt, a két modul között, a kiosztott segédanyagot és az elvégzett rávezető gyakorlatok és feladatok segítségével az egyes résztvevők elkészítik a saját üzleti tervüket. Erre kapnak visszajelzést, és ennek pontosítására kapnak javaslatot a résztvevők a második hétvége folyamán.

2018-ban már kettő vállalkozói üzleti tervezés képzést tartottak a KFMVSZ szervezésében az AC Humán szakértő munkatársai. 2019-ben már lezajlott a tavaszi képzési alkalom, és zajlik az őszi képzés szervezése.

 

 

A konferencia utolsó előadójaként, a szociális farmokról, és társadalmi vállalkozásokról tarott előadást Jakubinyi László, a Szociális Farm Hálózat elnöke, szociális intézmények fejlesztési programjainak szakértője, az ASHOKA hálózat tagja. Előadásában nemcsak a szociális farmokról, hanem társadalmi vállalkozásokról és ezen a területen elérhető nemzetközi forrásokról is beszélt.

Egyházi és szociális intézményeknél végzett munkatapasztalatok után 1999-ben alapították meg a Szimbiózis Alapítványt. A segítő szakmának az a felelőssége, és ez alapítványnak az a feladata, hogy segítse a fogyatékos embereknek, hogy be tudják mutatni a saját életművészi képességeit. Az Alapítványnak és a saját cégének 285 alkalmazottja van, ebből 175 fogyatékos személy, munkaszerződéssel és Ők is adófizető állampolgárok. Időközben létrehozták a Baráthegyi Majorságot.

Náluk már portfólió menedzsment van, különböző dolgokkal foglalkoznak egy non-profit szervezet és vállalkozás kombinációjánál, és ezeket hogyan lehet fenntarthatóvá tenni.

Az 1999-ben létrehozott szervezetnek 2000-ben kellett egy telek, viszont semmi pénzük nem volt, ezért meg vettek egy leszakadt meredek domboldalt Miskolcon a Barátok-hegyén. Többek között szociális terápiás szolgáltatásokat nyújtanak. Ők igyekeznek reális társadalmi válaszokat nyújtani arra, hogy mi lesz a fogyatékos gyerekekkel, a szüleik halála után.

Többféle szolgáltatást nyújtanak az intézményeik. Van bébiszitter szolgáltatásuk is, azért, hogy a fogyatékos gyerekek szülei is tudjanak dolgozni.

Munkaszerződéssel dolgoznak náluk a fogyatékos emberek is.

A fejlesztő programok, terápiák mellett nagyon lényeges elem náluk a foglalkoztatás. A náluk dolgozó fogyatékos emberek, és az Ő családjuk is nagyon büszke arra, hogy adót fizető, dolgozó állampolgárok.

Egyik munkatársuk rajzaival díszített ruhadarabokat már divatbemutatón is bemutattak.

Vannak súlyos fogyatékossággal érintett munkatársaik is. De nincsen lehetetlen, például van olyan autista lakójuk és munkatársuk, akinek a rajzaiból rendszeresen vannak kiállítások, aukciók. Olaszországon selyemsálakra is nyomják ezen mintákat, illetve divatbemutatón is lehetett már találkozni Renáta rajtaival.

Igyekeznek minden módon spórolni, ezért a kútból szélkerék húzza fel a vizet a majorságukban. Illetve alternatív energiákat is használnak. Például átveszik az olyan zöldhulladékot a helyi önkormányzat cégétől, amit annak a cégnek hulladék udvarban kellene leadni a falevelek magas kéntartalma miatt. Ők ezt a munkatársaikkal feldolgozzák, és pelletet készítenek belőle úgy, hogy első lépésben lerázzák róla a faleveleket.

Alternatív energiát használnak

Nagyon fontos a terápiás munkavégzés miatt is, illetve a saját élelmiszerellátás miatt is. (300 adag ebédet főznek már naponta.) Az általuk készített élelmiszerek olyan minőségűek, hogy hamar megvásárolják. Saját sajtüzletük is van a városi piacon. Jelenleg új márkát építenek, Baráthegyi Kincsestár néven.

Létrehoztak egy saját márkát termékeiknek.

A már meglévő feladatok és tevékenysége mellett terveik között szerepel, hogy wellnesz-szállodai szolgáltatást is tudjanak nyújtani. Emellett létrehozták a Szociális Farm Hálózatot, amelyen keresztül igyekeznek elérni, hogy Magyarországon is születhessen jogszabály a szociális farmokról. Ez azért fontos, mert így lehetőség nyílna arra, hogy EU-s forrásokat lehessen lehívni szociális farmokra.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a konferencia nagyon sikeres volt, ugyanis üzleti kapcsolatok létesültek. A résztvevők között és az előadók között is több beszélgetés, illetve néhány partneri megkeresés is indult a konferencián.