A 2018-as évi sikeres batátatermesztési próba után, a következő évben egyre többen szeretnének batátát termeszteni. Ehhez viszont minőséges szaporítóanyagra van szükség. 

A batátát nem vetőmaggal, vagy gumóval lehet szaporítani, hanem dugványokkal (hajtásokkal), de a dugványokat is elő kell állítani. Ehhez a batátagumókat hajtatásra kell bírni, amit vagy vízbe állítva fogpiszkáló segítségével, vagy komposztba elültetve végezzük el. Mivel egy trópusi növényről van szó, ezért fontos a magas hőmérsékleten történő hajtatása. A batáta számára ideális hőmérséklet a 30-35°C és a minimum 80% páratartalom. A páratartalmat házilag úgy oldjuk meg, hogy egy nejlonzacskóba tesszük, amelyen néhány lyukat csinálunk. Ilyen körülmények között kb. 2-3 hét elteltével megkezdődik a hajtásképződés, és ezt követően kb. 2-3 hét elteltével a hajtások elérik a 10-15 cm hosszúságot, amit már levághatunk gyökereztetésre. A leválasztott hajtásokról az alsó leveleket vágjuk le és csak a legfelső 3-4 levelet hagyjuk meg. Az ilyen hajtásokat egy vízzel teli edénybe tegyük gyökereztetés céljából kiültetésig, de akár egyenesen is a nedves magföldbe is ültethessük a hajtatásokat.  Ahogy nőnek a dugványok, vágjuk le folyamatosan azokat és tegyük bele az üvegbe gyökereztetni. Fontos, hogy a levágott hajtást ha cserépbe ültetjük és ott elkezd nőni, akkor arról is folyamatosan gyűjthető a hajtás gyökereztetésre. A hajtások gyűjtését május végéig érdemes gyűjteni, amiket fagyveszély elmúltával elkezdhetünk kiültetni – ez az idő május végére tehető.

Ahhoz, hogy május végére rendelkezzünk gyökeres batátapalántákkal, a gumókat február közepe/végén le kell tenni, és lehetőség szerint 30°C hőmérsékleten hajtassuk. Egy gumóról átlagosan 4-6 palánta állítható elő. Hogy mennyi batátagumót kell letenni hajtatni, az attól függ, hogy  milyen területet szeretnénk beültetni.

Nézzünk egy példát! Ha a batátát 1 m sortávolságra és 30 cm tőtávolságra ültetjük, akkor 100 db palánta esetében 30m²  termőterületre van szükség. Egy ilyen területre 100 palántára volt szükségünk, amit mintegy 20 db gumó hajtatásával tudjuk előállítani.  Ezen adatok ismeretében meghatározhatjuk, hogy milyen területen mennyi batátát szeretnénk termelni, és ehhez mennyi gumóra lesz szükségünk …

A batáta szaporítására egy gyakorlati tesztelés volt elindítva, kb. 10-14 cm hosszúságú gumókkal. Az eredmény:

Nem megfelelő hőmérsékleten 21-22°C-on, egy 6 hete gyökereztetés számára letett gumón csak ilyen gyenge hajtás tud fejlődni. (2. kép)

Míg egy 24-26°C-on nevelt, 6 hete gyökereztetésre letett gumón képződött hajtások  már sokkal fejlettebbek. (3. kép)

Kb. 24-25°C-on huszadik napra elérte a kívánt nagyságot a hajtás. (4. kép)

Levágástól ötödik napra ilyen gyökerei lettek. (5. kép)

Levágás után 2 hétre újra szaporításra alkalmas hajtást hozott (az előzőleg már levágott hajtás). (6. kép)

A gyökereztetésre letett hajtás a levágás után 1 hétre rá elültetésre került és egy hétre pedig elérte ezt a nagyságot, amit visszavágtam újbóli hajtatásra. (7. kép)

Gyökeres palánták ültetése esetében, ültetés után a táptalajt nedvesen kell tartani.

A levágott hajtásokat vagy vízben gyökereztessük, de ha van lehetőségünk a földet folyamatosan nedvesen tartani, akkor akár gyökereztetés nélkül egyenesen a földbe is ültethessük, amit folyamatosan nedvesen kell tartani.

Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a batáta szaporítása, hajtatása csak magas hőmérséklet mellett lehetséges. A gumó a gyökereztetésre letett időponttól számítva 24-25°C hőmérsékletnél, az első hajtások leválasztásáig 4-5 hét szükséges, majd kéthetenként újra képződnek 1-2 alkalommal az új hajtások, illetve a levágott hajtás 2 hét alatt meggyökeresedik és olyan nagyságúra nő, hogy az szintén újból szaporítás céljából kettévágható. Ha ezt a módszert választjuk, akkor 7-8 hét alatt egy gumóról 12-14 hajtás nevelhető ki, ezáltal csökkentve a felhasznált gumók mennyiségét, de növelve az előállítási időt és a fűtési költséget. Ha ugyanis csak egyszer hajtatjuk, akkor gumónként 4-5 hajtás állítható elő 4-5 hét alatt. Mindenki eldöntheti, hogy számára melyik módszer a legideálisabb.

Pályi Béla (a Beregszászi járási Növényvédelmi Hivatal, és a KMVSZ növényvédelmi szakembere)