2018. november 16-án Pro Agricultura Carpatika Alapítvány szervezésében a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának Kárpátaljai Regionális ülésére került sor. A regionális ülésen a kárpátaljai magyar gazdákat a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány munkatársai mellett a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége munkatársai is képviselték.

A találkozón jelen volt Kocsy Béla, a Nemzeti Agrárkamara Külkapcsolati Igazgatóságának az igazgatója, elmondta, hogy Ő diplomáciai szolgálatba lép, és a jövőben így fogja segíteni a magyar gazdákat, viszont az Ő munkáját dr. Szabó Balázs fogja átvenni és folytatni, és ez garancia a folytonosságra és a megkezdett munkakapcsolatok továbbvitelére.

dr. Szabó Balázs a Nemzeti Agrárkamara Külkapcsolati Igazgatóságának vezetését fogja átvenni a jövőben.

A regionális ülést dr. Szabó Balázs nyitotta meg, aki korábban az Agrárminisztérium Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályának volt a főosztályvezetője, és most a Nemzeti Agrárkamara munkatársa.

A Regionális ülés érdemi része és a tanácskozás előtt Szabó Balázs úr kiemelt néhány dolgot a 2018-as évből. Az őshonos európai kisebbségek védelme érdekében indított aláírásgyűjtés, a Minority Safepack sikeréhez a NAK is hozzájárult, hiszen a tagjaikat megszólítva 134.000 aláírást tudtak gyűjteni.

A Magyarok Kenyere Programba idén még többen kapcsolódtak be, mint korábban, főleg a határontúli területeken. Az összeadott búzamennyiség egynegyede már határontúli területeken gyűlik.

157 pártoló tagja van a NAK-nak határontúli gazdák körében, és ebből 83 fő Kárpátaljáról, a jövőben szeretnék a pártoló tagságot bővíteni. Az is cél, hogy ez ne csak papíron lévő tagságot jelentsen, hanem egyre szélesebb szolgáltatási hozzáférést is.

2018 májusától egy országos lefedettségű jégkárelhárító rendszer működik Magyarországon, gondolkodnak azon hogyan lehetne ezt határontúli területekre is kiterjeszteni, akár az előrejelzés tekintetében, akár a jégkárelhárító ágyúk kihelyezése tekintetében. Szatmár megye ma Romániához tartozó részén jelenleg zajlik egy regionális, határon átnyúló pilot-projekt, ahol a kiterjesztés mikéntjét tesztelik, ennek a tapasztalatait figyelembevéve fognak dönteni a kiterjesztés más földrajzi egységen való lehetőségéről.

A jövő évi tervekkel kapcsolatban még elmondta, hogy fognak szervezni érdeklődő gazdáknak egy tanulmányutat, amelynek a fókuszában a dísznövény és zöldségtermesztés lesz a tervek szerint.

Barta József is szólt az egybegyűltekhez.

Barta József a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke is köszöntötte a jelenlévőket és kiemelte, hogy az önkormányzatiság Ukrajnában szinte fikció, mert nincsen forrásuk szinte semmit támogatni. Szomorú, hogy Kijevből nem sok segítséget kap Kárpátalja, viszont Magyarországról rengeteg támogatás érkezik kormányzati szervektől, magánszemélyektől, hála Istennek.

Ma dotáció a kárpátaljai agrárszektorba Magyarországról érkezik, és ez a támogatás azért is fontos, mert a kárpátaljai magyarság 70%-a falun él, és ott próbál boldogulni. Büszkeséggel tölthet el minden kárpátaljait, hogy egy főre számított búzaszemek tekintetében a kárpátaljai gazdák adakoztak legbőségesebb mértékben a magyarok kenyere programban, az így készített lisztet kárpátaljai iskolák és egyházi intézmények kapták meg. Ez az összefogás és adakozás is bizakodással tölti el, hiszen a rászorultság idejében is képesek vagyunk összefogni és segítséget adni másoknak.

Sín József, a Beregszászi Járási Tanács elnöke is szólt az egybegyűltekhez és rávilágított annak fontosságára, hogy jól működő szervezetekre van szükség, és egymással jól együttműködő szervezetekre, és az egymáshoz vezető utak megtalálásához és kialakításához.

A megmaradáshoz szükséges a biztos talaj a lábunk alatt, és bizony ki kell mondani, hogy ez a biztos talaj most veszélyben van. Ezen a téren is lépnünk kell, hiszen külföldi földvásárlók vásárolják fel a kárpátaljai földeket, már most is több ezer hektárt megszereztek Beregszász környékén is. A földvásárlási moratórium egyelőre véd minket, de félő, hogy annak feloldásával az őseink földjeit idegenek fogják megvásárolni, és elvész a talaj a lábunk alul.

Hidi László a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány elnöke, bemutatta az alapítványuk éves munkáját.

Hidi László a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány elnöke, bemutatta az alapítványuk éves munkáját.  Beszélt az állandó programjaikról, gazdaképző tanfolyamaikról, ezeket azért szervezik, mert az eredményes gazdálkodás feltétele a hozzáértő szakismeret. A termelési időszakon kívül (télen), ahol erre igény van, gazdaestéket, képzéseket szoktak szervezni, leginkább a zöldségtermesztés vonatkozásában. Ebben az évben 270 gazda vett részt ilyen képzéseken.

A falugazdászok helyszíni és telefonos szaktanácsadásban részesítik a kárpátaljai magyar gazdákat, ez közel 3500 alkalommal történt meg 2018-ban.

2013-ban az alapítvány elindította az első lépés programot. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a gazdák egy kamatmentes mikrohitelt kapnak, 3 éves futamidőre, a visszafizetett hiteleket pedig újabb gazdáknak helyezik ki. Ezek új gazdák, zömében több gyermekes családok. A pályázás előfeltétele, hogy a gyerekeknek magyar nyelvű tanintézetekbe kell járjanak. 2018-ban 193 gazda vesz részt a programban.

Csekély dolognak tűnhet, de a jó szakemberek kinevelése, és a jövő gazdáinak támogatása fontos, ezért 2 fő diáknak ösztöndíjat is osztanak, akik mezőgazdasági képzésben vesznek részt.

Zárszóként elmondta, hogy a mezőgazdasági ágazatot is érinti a munkaerő-elvándorlás, és ez itt is nehézségeket okoz. De nőttek az idei évben a mezőgazdasági bevételek, így szerinte a mezőgazdaság versenyképes jövedelemforrás lehet a külföldi munkavállaláshoz hasonlítva.

Megerősítette a Szabó Balázs által elmondottakat, miszerint a Magyarok Kenyere Programban kárpátaljai gazdák adják az egy főre vetítve a legnagyobb mennyiséget Kárpát-medence szerte.

2013-ban 6 tonnával indult a felajánlás, 2014-re ez 70 tonnára nőtt, 2015-ben már 80 tonna, míg 2018 már 103 tonna felajánlás érkezett hozzájuk.

Terveik a jövőre nézve: Hajtatóágak oktatása lesz Nagyszőlősön az Egán Ede irodájában, ezt követően tanulmányút lesz Nagykomjáton.

A Kárpátaljai Magyarok Vállalkozók Szövetsége nevében Pataki Gábor alelnök szólt, kiemelte, hogy Kárpátalján a kihívások kora volt a 90-es évek is, és úgy tűnik, hogy a kihívások korának azóta siincs vége. Napjainkban ugyanazok az emberek cselekszenek aktívan, akik mindig is, már a 90-es években is aktívan küzdöttek a kárpátaljai közösség boldogulása érdekében.

Viszont hála Istennek utánpótlás is van, akik a feladatokat tovább viszik, az eredményességet és a munkájuk sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy exponenciálisan nő a vállalkozók szövetségének tagsága. Ma már több, mint 1800 tagunk van, és a kárpátaljai adottságokból adódik, hogy tagjaink több, mint 70%-a mezőgazdaságból él, és ott vállalkozik.

Minden évben innovatív kezdeményezéseket is igyekeznek a hagyományos és állandó programok, képzések mellett támogatni. Emiatt egyre több a leterheltség is, amin a folyamatos csapatépítéssel és kapacitás bővítéssel igyekeznek úrrá lenni. Ezért is örülünk annak, hogy a falugazdász hálózat a szakmai oldalról tudja erősíteni a csapatunkat, és a kárpátaljai magyar gazdálkodókat.

2018-as újításuk volt azt felismerve, hogy túl kell lépni azon, hogy csak primőr árukat termelünk, és  nagyobb a hozzáadottértékű termékeket kell előállítani, a Kárpátaljai Termelői és Értékesítő Szövetkezet. (Röviden KTÉSZ)

Nagyon fontos, hogy az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztő Központ tudta az infrasturktúra fejlesztést és a gazdák beruházásait segíteni, ezen a téren már az utolsó órában voltunk. A jövőre nézve viszont fontos felismernünk, hogy termelői és értékesítői szövetkezést kell segíteni és támogatni.

A KTÉSZ létrehozása után az első pilot programunk a batáta program volt. 2018. márciusában 1,5 hektárra való batátát vett a KMVSZ (40.000 palántát). A 11 gazda, aki vállalta palánták kiültetését és gondozását októberben 14 tonnát takarítottak be, amelyet már hőkezeltek, és most ennek a piacra kerülését szervezi a Szövetség. A nagyobb áruház láncokkal és élelmiszerláncokkal felvették a kapcsolatot, most ennek az útját kezdték kiépíteni. Mert be kell jutni az ukrajnai piacra és meg kell szervezni az értékesítés folyamatát.

A 2018-as évben még ki kell emelni a kukorica vetőmag programot, amelynek során 6.000 zsák kukorica vetőmagot osztottak szét. Ehhez támogató hálózatot építettek, amely eléggé nagy munka volt. Jelenleg a betakarítás és a vállalt vetőmag mennyiség visszagyűjtése zajlik.

2018-as kísérleti program volt még az állandó programok (gazdafórumok, tanulmányutak, Turul-Expo) mellett a hajdina vetőmag osztása és betakarítása, ennek is keresik most a piacát Ukrajnában.

Ami szintén újdonság, a KMVSZ gondozásában novemberben fog megjelenni egy ukrán-magyar közös vegyszer jegyzék.

A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének tagszervezete, de önállóan bejegyzett szervezet a Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége, ennek a szervezetnek is sok fontos rendezvénye van. Éppen november utolsó hétvégéjén fejeződött be az üzleti tervezés képzés őszi fordulója. Többféle vállalkozónak jelent ez segítséget a vállalkozások újra gondolásában, illetve tevékenységek, szolgáltatások racionalizálásában, ami azért is fontos, mert nemcsak a mezőgazdaságban élők számára igyekeznek segítséget nyújtani.

Berki Mariann az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztő Központ igazgatója elmondta, hogy a Kárpátaljai Magyarok Vállalkozók Szövetsége és a Magyar Állam 2016-ban indította az Egán Ede Gazdaságfejlesztő Programot.

A program fő prioritásai a:

• szülőföldön tartás
• régió gazdaságának erősítése
• egzisztenciális fejlesztés, segítés

3 év alatt 17 milliárd forintot is elérte a lehívott támogatási összeg. 2018-ban két ütemben is írtak ki pályázatot, az első ütemben, azoknak, akik korábban még nem pályáztak. Második ütemben, azoknak, akik már korábban is pályáztak.

2700 pályázatot papíron, 2500 elektronikusan nyújtottak be a pályázók. Első körben kiválasztották és támogatottak 1204 pályázatot, második körben 1083 pályázatot, ebből 730 nyertes, 73 feltételesen támogatott, 280 nem támogatott pályázat volt.

Végezetül elmondta, hogy 2018 év végén, vagy 2019 év elején lesz meghirdetve vállalkozásfejlesztési és turizmusfejlesztési pályázat. Dolgoznak azon is, hogy nagyobb volumenű mezőgazdasági pilot projekteket is tudjanak valamilyen úton-módon támogatni.

Dr. Szabó Balázs zárásképpen összefoglalta a tanulságokat:

Az elhangzottak alapján jól látszik, hogy nagyon sok minden szempontból más a helyzet, mint 2012-ben, amikor a Kárpát-medencei gazdák összefogását megkezdték. Akkor még nem volt háború és a magyar kisebbség sem volt bűnbak.

Az jól látszik, hogy kultúra mellett nagyon fontos a szülőföldön való megmaradásban a gazdaság ugyanilyen fontossággal bír. Ezt felismerte a magyar kormány is, ezért indult el az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztő Program, és ezért működik és zajlik most.

Bizonyos szempontból szerencsés a helyzet, hogy a kárpátaljai magyar gazdák vállalkozó kedve és küzdeni akarása mellett a magyar kormány támogatása is fenn áll. Továbbra is Igyekeznek minden szakmai és egyéb segítségeket megadni. (Falugazdász hálózat, pályázati támogatások, szakmai tanulmányutak.)

Írta: Biró Gergő, Campus Mundi ösztöndíjas
Fotók forrása: https://www.facebook.com/pg/ProAgriculturaCarpatikaJotekonysagiAlapitvany/photos/?tab=album&album_id=1117717998393923