- november 8-án tartották Komáromban a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumát.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett rendezvényen Kárpátalját a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége a Pro Agricultura Carpatica Alapítvány képviselte.
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán bővült a tagszervezetek létszáma. A Szlovákiai Agrárkamara is tagja lett ennek a testületnek, amelynek célja a Kárpát-medencei magyar gazdaszervezetek közötti kapcsolat elősegítése, tevékenységeik összehangolása, közösségi képviselete, illetve szakmai támogatás minden tagszervezet részére.
Jakab István országgyűlési képviselő és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnöke vezette a találkozót az előre egyeztetett napirendi pontok szerint.
A tanácskozás előtti sajtótájékoztatón Jakab István elmondta, hogy a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának létrehozásakor célja volt, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál és meglévő és folyamatosan bővülő és frissülő tudásbázis és a kapcsolatok hasznosuljanak minden tagszervezetnél és rajtuk keresztül ez a tudás és szakmai segítség kerüljön megosztásra a Kárpát-medence valamennyi magyar gazdájával.
Szintén a sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megkezdi munkáját a külhoni magyar területeken is a Magyarországon már sikeresen működő falugazdász hálózat. Magyarországon 650 falugazdász működik, és erős szakmai tanácsadó bázis áll mögöttük, ezt a tudást, ezt a tapasztalatot adja át a Nemzeti Agrár Kamara ennek a 107 falugazdásznak, akik majd megkezdik a munkájukat a magyarok által lakott területeken szerte a Kárpát-medencében. A cél az, hogy rajtuk keresztül több gazdát tudjanak elérni, és az elért gazdáknak érdemi segítséget tudjanak nyújtani.
A falugazdászok területarányosan és létszámarányosan fogják ellátni a munkájukat, a magyar állam költségvetéséből lesznek finanszírozva.
Az időzítés és a lépés azért is fontos, – ahogy az Jakab István elnök Úr kiemelte – mert most az EU új költségvetésének az előkészítő munkájában vagyunk. Most dől el, hogy milyen Közös Agrár Politika lesz, ehhez tudás kell, információ kell, ami segít olyan Közös Agrár Politikát kialakítani, ami a Kárpát-medencei gazdák szempontjából is megfelelő, vagyis az Ő érdekeiket is védi.
A magyarországi szakmai segítség mellett persze az sem mindegy, hogy milyen intézményeink vannak, és az is fontos, hogy az utódállami kormányok részére is tudjanak a gazdák a szakmai szervezeteken keresztül információkat átadni, és tudjanak igényeket tolmácsolni, javaslatokat tenni.
Menyhárt József a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke is részt vett a fórum megnyitóján és köszöntötte az egybegyűlteket. Fel hogy „A felvidéki magyarság egyik alapvető értéke a Föld és az az érték, amit ebből teremteni vagyunk képesek.”
A sajtótájékoztatóról videó összefoglaló is készült:
A sajtótájékoztatót követően, zárt ajtók mögött, a rendezvény szakmai részén megbizonyosodhattunk arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán együtt a vidék, együtt a szakma, együtt a magyar gazdák. És valóban egymás közt vagyunk minden ilyen tanácskozás alkalmával, és egyenrangú partnerséget valósítanak meg ezeknél az asztaloknál.
A Fórum megbeszélésén elhangzott, hogy a külhoni magyarság 70%-a él vidéken, és 25-40%-a él az agráriumból, tehát rendkívül jelentős azon emberek száma, akit érintenek azok a programok, amelyet az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködési Főosztálya koordinál.
A falugazdász programban kapcsán a résztvevő szervezetekkel már egyeztettek, és folyamatban van a támogatói okiratok elkészítése, a szervezők bíznak abban, hogy 2018 decemberében minden szervezet hozzá fog tudni jutni a pénzügyi forrásokhoz, illetve a szükséges eszközállomány beszerzésére is lesz lehetőség. Persze nemcsak a falugazdászok személye és az eszközállomány fontos, hanem a tudásbázis és a képzés, amely a program mögött a háttérben ott áll és működik, viszont az is reményt keltő, hogy olyan erős szakmai háttere van a programnak, mint az Agrárminisztérium. Olyan szempontból is szerencsések vagyunk
Sok országban nincs olyan szervezet, mint amilyen Magyarországon a MAGOSZ és a NAK, ezekben az országokban kiemelkedően fontos azoknak a civil szervezeteknek a szerepe, akik el tudják látni ezt a feladatot és tudják segíteni a gazdák összefogását.
Az Agrárminisztérium szerepe egyértelmű az agrár támogatások kapcsán. Ugyanakkor kegyelmi állapotban vagyunk, mert a Nemzeti Agrár Kamarában is és Külgazdasági és Külügyminisztériumban is támogatják a Kárpát-medencei együttműködés segítését.
A MAGOSZ elnökeként kiemelte, hogy a MAGOSZ elkülönített arra forrást, hogyha kárpátaljai magyar gazdák a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a pártoló tagjai kívánnak lenni, akkor ezt tudják támogatni.
Az elmúlt években végzett munkáról és a tervekről beszélt Kocsy Béla, a NAK külkapcsolati igazgatója, Tóth Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai főtanácsadója, illetve dr. Torda Márta az Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködési Főosztályának főosztályvezető helyettese is. Öröm volt látni, hogy az említett intézmények és szervezetek valóban nagy hatékonysággal és széleskörben együttműködnek, és tervezett végzik a munkát összehangolt stratégia mentén.
A köszöntő és a bevezető előadás után a jelenlévő 21 tagszervezet bemutatkozása, illetve a tagfelvételt kérő Szlovák Agrárkamara tagfelvételéről való szavazás következett.
A Szlovákiai Agrárkamarát, annak elnöke Patasi Ilona, agrármérnök mutatta be. Megtudtuk, hogy a szervezet 2005-ben jött létre ez, főleg az ország déli régióiban vannak tagjai. A 270 tagnak a 90%-a magyar, de a tagok és a vezetőségben is vannak szlovák nemzetiségű tagok. A szervezet bemutatása után a jelenlévő 21 szervezet képviselői egyhangúlag megszavazták a Szlovákiai Agrárkamara tagságát is, így a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma ettől a naptól 22 tagszervezettel működik tovább.
A beszámolót készítette Biró Gergő
Campus Mundi ösztöndíjas gyakornok
© Minden jog fenntartva - Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége 2016