Itt az ősz és ilyenkor, sokan a lehullott leveleket, ágakat és más növényi részeket elégetik, ezzel óriási mennyiségű káros anyag is kerül a levegőbe, ráadásul és az égés után keletkezett kevéske hamu nem igazán elégséges semmire.
És ha más hulladékot például műanyagot vagy más szintetikus anyagot is égetünk akkor pedig mérgező is.
Viszont a kertünk talajának évről-évre szüksége van tápanyag és humusztartalom utánpótlására. Erre a legalkalmasabb az érett szerves trágya, amit viszont egyre nehezebb beszerezni, és ha be is tudjuk szerezni, akkor általában jelentős költséggel jár megvásárlása és a hazajuttatása. Ennek a pótlására kiválóan alkalmas a kerti növényi hulladékok és a konyhai hulladékokból készült komposzt.
Mégis mi kerülhet a komposztba?
A komposztba kerülhet a most lehulló levél/lomb, (A közhiedelemmel ellentétben a diófalevelet is komposztálhatjuk!) növényi szár, virág, gyökér, ág fűrészpor, lekaszált fű, papír hulladék (tojástartó, kartonpapír stb.), és minden konyhai szerves hulladék úgymint zöldség és gyümölcs nem felhasznált részei, tojáshéj(összetörve). Illetve, ha van a ház körül haszonállat akkor annak a trágyáját tehetjük a komposztunkba.
Lehetőség szerint rétegezni kell a különböző szerves haladékokat. A komposztálást meggyorsíthatjuk a komposztálódó anyag átkeverésével, valamint ha komposztálást elősegítő adalékanyagokat adunk hozzá. Az adalék anyagok elsősorban cellulóz bontó mikroorganizmusokat tartalmaznak. A komposztálást elősegítő adalékanyagokat a komposztálás ideje alatt javasolt többször is a komposztunkhoz hozzáadni, hisz az év folyamán mindig újabb és újabb adagok kerülnek a komposztunkba. Az adalék anyagot vízben elkeverve kel kivinni a komposztunkra (pld. phylazonit tarlóbontó- 1dl/10 liter vízhez).
Ügyeljünk a komposzt megfelelő nedvességtartalmára, akkor jó, ha nedves, de nem csöpög. Az érési folyamatoknál fontos szerepet tölt be a nedvesség.
Lehetőség szerint komposztálót félárnyékos helyre tegyük, és az oldala (anyaga) lehet fa lecekből, rozsdamentes szitkából, vagy műanyag szitkából, ami levegőzésre ad lehetőséget, és szükség szerint lefedhető.
Semmiképpen ne használjunk fóliát, vagy fém hordót, palát, olyan anyagokat amelyek nem engedik át a levegőt. A jobb komposztálás érdekében javasolt a komposzt rétegek közé földet szórni. A komposztágyunknak legyen közvetlen kapcsolata a talajjal, ne betonozott, vagy kővel kirakott területen legyen a komposztunk, hiszen a talajban lévő élőlények, férgek, gombák, baktériumok, segítik a komposztálás folyamatát.
A szerves anyagok komposztálódása folyamán a komposztunk térfogata csökken, és tömörödik, emiatt a komposzt belsejéből kiszorulhat a levegő, és így kedvező feltételt teremt a rothadási folyamatnak, ez viszont károsan befolyásolja a komposztálásunkat. Hogy ezt elkerüljük, ajánlatos átforgatni a komposztunkat.
Felmerül a kérdés hogy milyen nagyságú komposztálót használjunk. A komposztáló méretét az határozza meg, hogy mennyi komposztálandó nyersanyag keletkezik egy évben. Egy főre vetítve egy év alatt átlagosan körülbelül 100 kg komposztálható szerves anyag keletkezik, ami azt jelenti, hogy egy 4 fős család számára 1-2 köbméteres komposztálóra lesz szükség. Egy 100 m2-nyi területen egy év alatt kb. 500 kg komposztálható nyersanyag keletkezhet, amelynek komposztálásához mindössze 1-2 köbméteres komposzthelyre van szükség. Összességében egy 4 fős családnak egy átlagos kertes ház esetén 2-4 köbméteres komposztálót kel használni.
Nagyvárosi (lakótelepi) környezetben is vannak jó példák komposztáló közösségekre. Néhány magyar példáról itt lehet olvasni.
Íme egy hasznos magyar nyelvű honlap a komposztálásról, jó ötletekkel, tippekkel: http://www.humusz.hu/komposztalj
A komposztálás következő fokozata, ezermestereknek.
Nyugat-Európában és Magyarországon is egyre többen építenek úgynevezett komposzt kazánt. Ehhez azért nemcsak elhivatottság, hanem komolyabb munka és speciális eszközök is szükségesek (például hőcserélő), de hőtermelése révén rásegíthet a téli fűtési szezonban a lakás hőigényére. Számos példát találni erről interneten, magyar nyelven is.
https://ezermester.hu/cikk-7365/Komposztkazan
http://komposztkazan.autarkia.org/alapok
http://www.komposztkazanmagyarorszag.hupont.hu/2/komposztkazan-epites
Készítette: Pályi Béla, agrármérnök szakember
© Minden jog fenntartva - Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége 2016