Az őszi kalászosok gyomirtása

Az őszi kalászosok termesztésekor több típusú gyomirtás közül választhatunk, ilyen a tarlókezelés, vetés előtt, de vannak vetés utáni kezelések kelésig, illetve kelés utáni kezelések is. Azt, hogy melyiket használjuk azt minden alkalommal az elővetemény illetve a terület gyomfajtája határozza meg, illetve a saját lehetőségeink és korlátaink.

Az aratás után nem kell, hogy véget érjen a szántóföld növényvédelme, az ilyenkor elvégzett talajmunkálatok (tarlóhántás, stb.) segítik a gyomnövények újbóli megjelenését. Az évelő gyomok föld alatti szaporodásra képes részei a talajmunkálatokkor (szántás, tárcsázás stb.) feldarabolódnak és ez egyúttal kihajtásra serkenti őket.

A talajba lévő magvak egy része is a talajba a megfelelő mélységbe kerül és ki csirázik. Az ilyen nehezen irtható gyomnövények ellen tarlókezeléskor vagy tarlókezelés után tudunk hatékonyan védekezni, a gyomok megjelenésekor.

A tarlón kikelt, vagy kihajtott, majd idővel megerősödő elsősorban évelő gyomok (pl.: sövényszulák, mezei acat, fenyér cirok, tarackbúza, stb.) ellen csak felszívódó hatóanyagú gyomirtókkal tudunk eredményesen védekezni.

Legismertebb, illetve leghatásosabb bevált hatóanyag erre a célra (totális gyomirtás) a glifozát és annak sói, amit vagy magukban vagy kombinálva alkalmaznak. Az ilyen hatóanyagú szerek legeredményesebbek a nyár végi ősz eleji (augusztus második fele– szeptember) kezeléseknél. Ugyanis ezek a gyomok ilyenkor raktározzák el a szükséges tápanyagot a következő évre, és így a kipermetezett hatóanyagot is könnyebben felveszik.

A készítmények totális hatású gyomirtó szerek, amelyek a növények levelén és a zöld színű részeiken keresztül szívódik fel, majd a nedvkeringésbe kerülve széterjed a növényben, legfőképpen a földalatti szervekbe (gyökér, tarack, rizóma), amiknek a legnagyobb része elpusztul.

Hektáronként 200-400 liter permetlé mennyiség javasolt. A tarlón kikelt vagy kihajtott illetve a csirázó gyomnövényeket mind a két készítmény körülbelül két hét alatt elpusztítja, és a hatásukat is megőrzik ez ideig. Hogy a haszonnövényekben ugyanezt a hatást elkerüljük, emiatt a permetezés után két hét elteltével ajánlatos csak az esedékes talajmunkákat elvégezni, vagy vetni.

 Az őszi gabonafélék gyomirtása

Az őszi gabonafélék gyomirtása két időszakban is megvalósitható:

ősszel – preemergensen (vetés után kelés előtt), vagy őszi posztemergensen (kelés utáni) permetezéssel, vagy tavasszal posztemergensen (kelés utáni) permetezéssel.

A gabonafélék vetése előtt a kikelt vagy előjövő gyomokat a talajművelő eszközökkel, vagy indokolt esetbe totális gyomirtással vetés előtt el tudjuk pusztítani. A területünkön az éghajlati tényezők és a vetési szokások miatt a preemergens gyomirtásnak nincs gazdasági jelentősége.

Őszi gyomirtás

Az őszi kalászosok posztemergens (kelés utáni) gyomirtását több tényező határozza meg, mint az időjárás és a vetés ideje, illetve az elővetemény. A gyomirtás időpontját a gyomnövények fejletsége és azok mennyisége határozza meg.

Azon a területen javasolt őszi gyomirtást végezni ahol a kalászosok elvetése korán történt és az október hónap csapadékos volt, aminek következtébe a gabona gyomok nagy része kikelt és 1-4 leveles állapotban vannak. Illetve azon a területeken javasolt még az őszi gyomirtás, ahol a tavasszal nehezen közelíthető meg a terület, és nem lehet a korai gyomirtást elvégezni.

Tavaszi gyomirtás

A gabona termelők gyakorlatban leggyakrabban csak a tavaszi gyomirtást alkalmazzák. De itt nem szabad elfelejteni, hogy a gyomirtást a zászlós levél megjelenésig javasolt elvégezni. A felhasznált szerek, a gyomirtó hatásukat elsősorban a magról kelő és évelő kétszikű gyomnövények ellen fejtik ki.

Kijutatáskor fontos, hogy a gyom irtószereket csak a megadott időpontig használjuk, az esetleges növényi depresszió elkerülése végett, aminek a következménye a szem képzési zavar, ami termésveszteséget okozhat.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi ért szükséges akár többszöri gyomirtás az őszi gabonafélékben. A válasz: többfélék és időben is más-más alkalommal kelnek ki a gabonafélék jelentősebb gyomnövényei.

Az őszi gabonafélék gyomnövényeinek egy jelentős része a kultúrnövénnyel egyszerre kel ki, s általában tőlevélrózsa vagy 2-3 leveles állapotban telel. Az ilyen gyomnövényeket az ősszel csirázó T1-s gyomnövényeknek nevezzük. Ezek, amelyek el tudják nyomni a kelő gabonaféléket. Ide tartozik a – pásztortáska, a veronikafélék, tyúkhúr.

A gabonafélék másik gyomnövény csoportja ősszel és tavasszal is egyaránt kelhetnek ki, a magvaik a gabonafélékkel egyszerre érlelnek. Az ilyen gyomnövényeket T2-s gyomoknak, vagy tipikus gabonagyomok hívjuk. Ide tartoznak a jelentősebbek közül- a ragadós galaj – legnehezebben irtható gabonagyom –, kék búzavirág, pipacs, szarkaláb, és az ebszékfű.

A gabonafélék monokultúra termesztés miatt egyre nagyobb gondot okoz a veszélyes egyszikű gyomok megjelenése.

A főként tavasszal (késő) csirázó T3-as Héla zab, a T2-s Nagy széltippan ami ősszel és korra tavasszal is csirázik, és Parlagi ecsetpázsit, és talán az egyik legveszélyesebb a G1-s Tarackbúza

Összeállította- Pályi Béla, agrármérnök, a KMVSZ növényvédelmi szakembere