“A cél a kárpátaljai magyar gazdasági élet fejlesztése” – ezzel a címmel jelent meg interjú Virág Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnökével a Kárpát Info honlapján.

Az interjúból idézünk néhány részletet:

“– Mezőgazdasággal foglalkozó tagjaiknak mi a fő profiljuk?
– A fő programunk most az immár második éve futó kukoricaprogram. Az idén közel 1267 termelő kapott kukorica-vetőmagot a Martonvásári Vetőmagüzemtől, a legjobb, kinemesített, szárazság- és stressztűrő hibrid kukoricafajták vetőmagjait, és a szárazság ellenére is jónak mutatkozik a termés, hektáronként 6-8 tonna várható. S mivel mód nyílt e programhoz való csatlakozásra, szinte mindegyik, mezőgazdasággal foglalkozó tagunk kisebb vagy nagyobb mértékben bekapcsolódott.
…
– Miként értékesítik a megtermelt javakat?
– A kukoricának most nagyon jó ára van. A kukoricát, a kalászosokat, a burgonyát, a zöldséget, a gyümölcsöt belföldön adjuk el, de a kukoricát – előreláthatóan – jövőre már külföldön is áruba fogjuk bocsátani. Emellett folyamatban van a saját feldolgozóüzemeink létrehozása, már vannak szörpöket, lekvárokat előállító gyümölcsfeldolgozó kis­üzemeink, egy tatárrizset (mifelénk közismertebb nevén: grecskát, magyarországi ismertebb nevén hajdinát) tisztító és csomagoló kisüzemünk, s tervezzük a takarmányfeldolgozók létrehozását is. Most először próbáljuk Magyarországon értékesíteni a szörpöket és a lekvárokat, a grecskával pedig szeretnénk betörni az Európai Unió piacaira, mivel ez ott újdonságnak számít.

– Az élelmiszer-feldolgozó kisüzemeikről térjünk át a tagjaik által végzett egyéb ipari tevékenységekre, illetve a szolgáltatásokra.
– Elsősorban élelmiszer-feldolgozással foglalkoznak. De vannak, akik faipari üzemeket vezetnek: fűrésztelepeket, ahol deszkát, gerendát gyártanak, több tagunk fa­brikettet is állít elő, emellett többen asztalosműhelyeket üzemeltetnek, s bognárok is vannak a tagjaink között. Akadnak, akik ásványvíz-palackozó üzemeket működtetnek. Építőipari vállalkozóink egyaránt végeztetnek külső és belsőépítést, de csak belföldön. Azok a cipő- és ruhagyártó vegyes (olasz–ukrán, német–magyar–ukrán) vállalatok viszont, melyekbe a mi vállalkozóink is beszálltak, csak külföldre termelnek. És szólnom kell a szépség­iparban tevékenykedő tagjainkról is, valamint a fuvarozóinkról, akik rendeléses alapon külföldi és belföldi személyszállítással foglalkoznak. Ipari vállalkozóink pedig összesen több száz embernek adnak munkát.”

Bővebben olvassa a teljes interjút a Kárpát Info oldalán!