A kukorica gyomirtása

A vetett kukorica területek gyomfajtái változnak. Az utóbbi időben elsősorban az egyszikű gyomok térnyerése szembetűnő, jelentős fajok – kakasláb fű, fenyércirok, muharfélék, tarackbúza, csillagpázsit ez elsősorban a monokultúrás termesztés miatt (kukorica, gabonafélék) alakulhatott ki. A kétszikűeknél kimagasló a gyomborítás a parlag fű, a fehér libatop, disznóparéj, a mezei acat, a sövény és az apró szulák, és egyre több helyen már megtalálható a selyem mályva is. A felsorolt gyomnövények vagy ellenállóak a herbicidekre, illetve később az elvégzett gyomirtás után kelnek. A tervezett gyomirtásnál azt is figyelembe kell venni, hogy milyen gyomnövény típusok találhatóak a területünkön, egyszikű, kétszikű, magról kelő, vagy évelő, mikor van a vetés és milyen lehetőségeink vannak a gyomirtásra. De mindig eszünkben kell legyen, hogy szükséges a gyomirtás, amit vagy vegyszeresen vagy agrotechnikailag el kell végeznünk. Ha nem tesszük meg akkor a gyomnövények elveszik a kukoricától a vizet és tápanyagot ez által elnyomva vagy lassítva a kukorica fejlődését és így nagymértékbe csökkenve a termésmennyiségét és minőségét.

A továbbiakban a vegyszeres gyomirtásról szeretnék írni.

Milyen vegyszeres gyomirtási lehetőségeink vannak.

A legkorábban elvégzett gyomirtás a vetés előtti gyomirtás, ahol a kipermetezett szer be is bedolgozható a talajba.  PP (preplanting). A gyomirtás a kukorica vetése előtt akár pár héttel is elvégezhető. Napjainkba egyre jobban hátérbe kerül, a nem megfelelő eredményessége miatt sok esetben a későn kelő gyomok ellen újabb gyomirtásra van szükség.

 A vetés után -kelés előtti permetezés – Pre (preemergens)

Régebben a kukorica gyomirtását a vetés utáni, kelés előtti gyomirtás jellemezte. A permetszert az elvetett, de még ki nem kelt területre vitték ki a föld felszínére.  Az aszályos évek miatt a nehezen irtható gyomnövények, pl. parlagfű, selyemmályva, szerbtövisek felszaporodása miatt a kukorica vegyszeres gyomirtása a kelés utáni gyomirtásra tolódott. De még napjainkba is sokan használják, hisz a kukorica kelésekor a terület gyommentes, de ehhez szükséges 10-30 mm csapadék is. A hátrányai, a gyomirtó szer hatásának kifejtéséhez, okvetlenül szükséges a kezelést követő 3 héten belüli legalább 10-30 mm csapadék, az ilyen herbicideknek a dózisát a talajkötöttséghez, humusztartalomhoz kell igazítani, a kötött talajon a magasabb, míg a laza talajon a kisebb dózist kell használni. A nem kellően elkészített talaj/magágynál a gyomirtó a hatását nem tudja kellően kifejteni.

Kelés utáni állomány gyomirtása.  – Poszt (posztemergens)

Mostanára a kukorica legmeghatározóbb gyomirtási lehetősége, amit több tényezőnek is köszönhet, a sok hatóanyagtól és azok kombinációitól, aminek segítségével a különböző gyomösszetételű területek kelés utáni gyomirtására célirányosan megoldható. A gyomirtást a kukorica 1 leveles korától akár egész 7 leveles korig el lehet végezni, a gyom fejletségét is figyelembe véve. A posztemergens gyomirtó kijuttatásakor tapadásfokozókat is használjunk, segítségével a gyomirtó a gyom felületén jobban meg tud tapadni, és így jobban kifejti a hatását, sok esetben tapadásfokozó alkalmazásával a gyomirtó dózisát is lehet csökkenteni.  

A kelés utáni gyomirtást előnyei:– A kikelt gyomnövények ismeretében pontosan behatárolhatóak a legkedvezőbb hatású hatóanyagok, illetve azok kombinációi.  A korai kelés utáni gyomirtásnál nem jelentkezik versengés a kukorica és a gyomok között. Sok gyomfajt csak kellés után lehet irtani hatékonyan ilyen pl. a mezei acat, a folyondár szulák, a fenyércirok, a parlagfű stb. A gyomirtás eredményessége nem függ a lehullott és bemosódó csapadéktól.  A posztemergens gyomirtók jelentős  része talajon keresztüli hatással is rendelkezik,  be kell tartani az alkalmazhatóságát, amit a kukorica fejlettsége határoz meg. Megkésett permetezés esetén, a gyomnövények kinövik a legérzékenyebb fejlettségi szintjüket, s így csökken a kezelés hatékonysága, továbbá  számolni kell azzal, hogy a kukorica és a fejlettebb gyomok takarása miatt a hatás ismételten csökken.

 Én az idei évben a kelés utáni gyomirtást javasolnám a gazdálkodóknak. Aminek az oka a már megkéset kelés előtti gyomirtás, illetve az idén kevés csapdák esett, és a későbbiekben is kevés csapadékot jósolnak a szakemberek. A csapadék pedig elengedhetetlen a kelés előtti eredményes gyomirtáshoz. Minden termelőnek a végső döntést saját magának kell meghoznia, hogy mikor és mivel permetezzen illetve, hogy mennyi költséggel tudja megoldani. A termék kiválasztásánál, mindenek ellőt a terület gyomflóráját vizsgáljuk meg, ahol meg kell határozni, hogy mely gyomok a dominánsak (többség), keskenylevelű (egyszikű) vagy széles levelű (kétszikű), ha kihúzzuk a földből és kis gyökere van, akkor magról kelő, ha kihúzzuk, és hosszú gyökérrel találkozunk, akkor évelő gyomunk van.

A következő lépés a helyes szer vagy a szerkombináció kiválasztása, mindenek előtt a hatóanyag rotációt tartsuk szem előtt, azzal a gyomirtó szerrel (hatóanyaggal ), amivel az elmúl évbe permeteztünk ismételten ne gyom irtsunk a rezisztencia kialakulása miatt, illetve olyan szert válaszunk, ami a területünkön található gyomflóra ellen a legalkalmasabb.

Utoljára talán a gyomirtás költsége, ami fontos szempont szokott lenni a szer kiválasztásakor.

A kukorica gyomirtását permetezőtől függően 200-300 l permetlével kell elvégezni, a kijuttatandó növényvédő szert, fontos hogy a megadott dózist javasolt kijuttatni 1/ha, mert így működik a leghatásosabban,   25 C hőmérséklet felett ne permetezünk, a permetlébe minden esetbe tegyünk tapadót, amit viszont permetlé mennyiségéhez kell kalkulálnunk.

Pái Béla