Az agrárium hagyományos ágazatai mellett mindig is különleges helyet foglalt el a méhészet. E szorgos rovarok gondozása, illetve a méhészettel kapcsolatos termékek – például a virágpor, a propolisz előállítása – külön szaktudást igényelt. Nem véletlen tehát, hogy a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) égisze alatt bő esztendővel ezelőtt létrejött a méhész szekció, amely jelenleg több mint száz tagot számlál. A testület nemrég méhész fórumot hívott össze, amelyen a résztvevők az új idényre való felkészülés menetét és az ezzel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg.

 Virág László, a KMVSZ elnöke a résztvevőket köszöntve annak a reményének adott hangot, hogy a külhoni magyar fiatal vállalkozókat segítő program mind több kárpátaljai sorstársunkhoz elér, nagyban hozzájárulva az itthon maradottak boldogulásához.

A hozzászólásokból úgy tűnt, hogy a műrajok eladásából származó bevétel idén is az egyik fő bevételi forrást jelenti majd méhészeink számára. A tanácskozáson többen hangsúlyozták: bár a méhész szekciónak egyelőre az ereje kevés ahhoz, hogy ezen a téren diktálja az árakat, ám a közös fellépésre a kedvező alkupozíció elérése érdekében vitathatatlanul szükség van. S az is lényeges, hogy a tagok a közösen hozott döntések szellemében járjanak el, ragaszkodjanak ahhoz a megállapodáshoz, amely a műrajok értékesítését szabályozza.

Szűcs Zoltán, a méhész szekció koordinátora örvendetes fejleményekről számolt be: mind a méz termelésével, mind más méhészeti termékek előállításával kapcsolatban több megkeresés és együttműködési javaslat is érkezett az Európai Unió országaiból. Igencsak vonzó perspektíva, hogy vidékünkön közös erőfeszítéssel megvalósulhat az ökológiailag tiszta méhészeti termékek előállítása. Ha élünk a kínálkozó lehetőségekkel, akkor rövid időn belül valóban nyereséges ágazattá válhat a méhészet Kárpátalján, hangsúlyozta Szűcs Zoltán.

A fórumon előadást tartott dr. Sümegi Mihály, aki immár fél évszázada végez a méhészettel kapcsolatos ökológiai kutatásokat. Bármennyire is összetett és bonyolult méheink élete, azért mégiscsak a legfontosabb szempont: mennyire érzik jól magukat az adott körülmények között hasznos rovarjaink, hangsúlyozta az európai hírű szakember. Egyben ebből is adódik a legfontosabb feladat, méhcsaládjaink számára biztosítanunk kell a megfelelő környezetet. Ne azt nézzük – mint az manapság egyre divatosabbá válik –, hogy mi árt a méheinket megtámadó kórokozóknak, hanem inkább arra figyeljünk, mi szükséges méheink egészségének megőrzéséhez. Az előadó idézte az egyik legnagyobb gondolkodó, Pasteur mondását, aki azt hangsúlyozta: a kórokozó semmi, a feltétel minden.

Sümegi Mihály nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a méheink számára biztosított tiszta ivóvíz az egyik legfontosabb technológiai alapanyag. Megtudtuk: a biológiai sokszínűség csökkenésével sajnálatos módon eltűnnek a méheink életében oly nagy szerepet játszó gyógynövények, holott a medvehagyma, a tisztesfű, a kakukkfű, a bazsalikom, a citromfű, a szurokfű, a fehér üröm nem csupán a méheink számára biztosítanak egészséges táplálékot, ezek a mézbe kerülve az ember számára is fontos egészségmegőrző tényezővé válnak.

-ardai-

Forrás: http://www.karpatinfo.net/