Az elmúlt hetekben tömeges méhpusztulást tapasztaltak a Nagybakta, Macsola, Tiszacsoma és Mezőgecse határában gazdálkodó méhészek.

A veszteség óriási: az ezeken a településeken található 730 méhcsalád állományának mintegy fele hullott el mostanáig. Ma még azt sem lehet tudni, hogy az érintett méhcsaládok hány százaléka maradt életképes, tud majd megújulni. Ezekről a szomorú dolgokról számolt be Bíró Marianna macsolai méhész a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) égisze alatt működő méhészközösség szakmai fórumán. Bíró Marianna azt is elmondta, hogy meggyőződésük szerint a tömeges méhpusztulást az itteni földeken gazdálkodó Agro-Lucski vállalat gépkezelői okozták,akik azokban a napokban vegyszereztek a már említett négy község környékén.

Megtudtuk azt is, hogy az agrárcég képviselői az első méhpusztulásos napon nem voltak hajlandók együttműködni velük, megtagadták a méhészeknek azt a kérését, hogy mintát vegyenek a vegyszeres tartályokból. Kicun Vitalij, az Agro-Lucski vállalat jelen lévő igazgatója elmondta, hogy a mintavétel másnap a megyei toxikológiai laboratórium szakemberei által megtörtént, s azóta elkészültek a vizsgálatok is.

Megmutatta azt a jelentést, amelyet a laboratórium nekik küldött. Ebben pedig az áll, hogy a tartályokban talált vegyszerek nem mérgezőek a méhek számára. Bár az agrárcég nem tartja hibásnak magát a történtek miatt, hajlandó némi anyagi segítséget nyújtani a kárt szenvedett méhészeknek, mondta az igazgató. A részlegesen elpusztult méhcsaládok után 200 hrivnyát, a teljesen kipusztult méhcsaládok esetében pedig 850 hrivnyát ajánlottak fel. A vállalatvezető felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy ők az említett települések határában összesen 525 hektáron gazdálkodnak, ám emellett 680 hektárnyi mezőgazdasági terület – gyümölcsös, szántó stb. – található a környéken, ahol ez idő tájt szintén folynak, illetve történtek vegyszerezési munkálatok. Jurij Berdar, a járási állategészségügyi osztály vezetője hivatkozott arra a hatályos jogszabályra, melynek értelmében a környékbeli méhészeket az ilyen jellegű vegyszerezési munkálatok megkezdése előtt három nappal értesíteni kell. Ezt az Agro-Lucski vállalat szakemberei jelen esetben elmulasztották. Diósi Artur, az Alibi ügyvédi iroda jogásza elmondta, hogy az ügyben a méhészek kérésére bírósági eljárást kezdeményeznek, mivel az Agro-Lucski kárpótlási ajánlatát komolytalannak tartják, ugyanis a méhészek kára már most nagyságrendekkel több, mint amennyit az agrárvállalat fájdalomdíjként megígért.

Pái Béla, a Beregszászi Járási Növényvédelmi Állomás munkatársa a sajnálatos eset kapcsán több tanulságra is felhívta a figyelmet: ilyenkor az a legcélszerűbb, ha a kárt szenvedett méhészek megbízzák egyik társukat azzal a céllal, hogy minden fontos intézkedést ő kezdeményezzen, ő tárgyaljon az illetékesekkel, és a lényeges információk is őhozzá fussanak be.

A méhészfórum második részében Szabolcsi István dombrádi méhész arról tájékoztatott, hogy immáron lehetőség nyílik arra, hogy méhészeink hivatalos úton Németországba, illetve Ausztriába mézet, propoliszt és méhpempőt exportáljanak. Ehhez viszont meg kell felelni bizonyos kritériumoknak, a méhgazdálkodás terén be kell tartani az európai normákat, például az állomány nem kezelhető antibiotiku-mokkal. Határozat született arról, hogy egy későbbi időpontban az exportlehetőségek iránt érdeklődő méhészek részletes tájékoztatást kapnak. Újra napirendre került a műrajok eladásának kérdése is. Jelenleg – május elején történő leszállítás esetében – egy méhcsaládért 650-800 hrivnyát ígérnek a felvásárlók. A méhészközösség irányítói ismételten felhívták a 110 fős tagság figyelmét a közös fellépés fontosságára.

Kovács Elemér

Forrás: http://www.karpatinfo.net/