Az enyhe tél és a mostani meleg időjárás miatt, sok helyen elég rosszul néznek ki az őszi búza és árpa vetések. Ez legtöbb esetben a „N” nitrogén hiány és a szárazság miatt következhetett be.

Mivel felénk jellemző a kötött talaj, ezért lényegében a tavaszi (tél végi) fejtrágyázáskor csak „N” kell kijuttatnunk (ha ősszel kivittük a foszfort és a káliumot.). Ott ahol homokos a talaj, a „N” mellett az éves foszfor és kálium mennyiségnek a  20%-át ilyenkor kell kivinni. De ilyen talajszerkezez Kárpátaljára nem jellemző.  Az első tavaszi (tél végi) fejtrágyázáskor a legpraktikusabb a szilárd „N” műtrágyát kijuttatnui. Fontos, hogy ne az összes „N” mennyiséget vigyük ki most, hanem megosztva a következő fejtrágyázásokkal. Kutatások azt támasztják alá, hogy ilyenkor az egy hektáronkénti mennyiség ne haladja meg az 50kg/ha „N” hatóanyag mennyiséget.

A második fejtrágyázást szárba induláskor tervezzük, itt már folyékony állapotú „N” műtrágyát is használhatunk,  amihez kén hatóanyagot is tegyünk a bel tartalmi érték javítása végett. A kén hatóanyag növényvédelmi szempontból is jó, tervezéskor vegyük ezt figyelembe.

Egy harmadik fejtrágyázás is lehetséges a virágzás előtt egy csökkentet „N” menyiségben. Az árpa esetében annyi különbség van, hogy javasolt egyszerre kivinni a tavaszi fejtrágyázáskor az összes „N” mennyiséget és nem megosztva.  

Hogy mikor kell elkezdeni a fejtrágyázást, ez elsősorban a talaj állapotától függ. Ha az idő engedi és rá lehet menni a talajra, nem fagyott, nincs jelentősebb hótakaró és nem borítja víz, a talaj nem telített vízzel, akkor már most februárban is elkezdhetjük a fejtrágyázást. A fejtrágyázást majd csapadék is követi, ami a hatóanyagnak a gyökérhez való kerülése végett fontos.

Sokan felteszik a kérdést, hogy mégis mennyit. A kikutatandó tápanyag mennyisége az egyik legösszetettebb kérdés, ez ugyanis függ a talajba található és felvehető tápanyag mennyiségtől, a talaj PH–től, a fajta igényétől és a megcélzott termés mennyiségtől. Ezen információk adatából lehet csak kiszámítani a tápanyag utánpótlás mennyiségét.

 Ezért mindenkinek javaslom, hogy legalább 4-5 évente vizsgáltassa be a talaját, hisz csak ezután lehet megtervezni a gazdaságos termesztést.

Pályi Béla