Egyik legfontosabb, hogy önmaga után ne vessük, hisz így rengeteg károsító azonnal nagy mennyiségbe jelenik meg. A talajból is ugyanazon tápanyagokat használják el, mint az előző vetemény. Továbbá rossz elővetemények is lehetnek pl. kukorica, cirok.

A kalászosok jó előveteményei a hüvelyes növények (borsó, bab, lencse, szója), őszi és tavaszi takarmánykeverékek, korai betakarítású ipari növények (repce, len, mák, dohány), korán, második kaszálás után feltört évelő pillangósok (lucerna, vöröshere). Az őszi búzánál a termés mennyisége és minősége a tápanyag ellátottságától függ.

Az őszi búza éves tápanyagigénye              

100 kg fő- és melléktermék képzéséhez:	Szükséges hatóanyag /ha
Nitrogén: 2,7 kg/100kg	60-150 kg/ha
P2O5: 1,1 kg/100 kg	50-100 kg/ha
K2O: 1,8 kg/100 kg	70-120 kg/ha

 

 

A kikutatandó tápanyagot a talajvizsgálat után kell meghatározni. Pl. ha 5 tonna termést célzunk meg, akkor a feltüntetett  mennyiségnek kell kijönnie. Ezt úgy számoljuk ki, hogy 27 kg Nitrogén szükséges 1000 kg terméshez. A tervezett 5000 kg termésmennyiséghez így 5×27, azaz 135 kg nitrogén hatóanyagra van szükség optimális esetben (Ph 6,5 talajértéknél).

A nitrogént megosztva kell kijuttatni. A szükséges nitrogén mennyiségének 0-20%-át kell ősszel, 50-70%-át tél végén, 0-30%-át szárba induláskor és 0-10%-át kalászoláskor kell kijuttatni.

Az ősszel kijuttatott nitrogén segíti a növény kezdeti gyors növekedését, fejlődését. A tél végén adott nitrogén a gyors tavaszi regenerálódást, bokrosodást teszi lehetővé. A hideg talajból még nincs tápanyag-feltáródás, a búza csak a műtrágyából jut tápanyaghoz. A nitrogén műtrágya tavasszal több adagban történő kijuttatásával növelhetjük a kalászok számát és az ezer szem tömeget.

A foszfor és kálium műtrágyákat ősszel, az alaptalaj műveléskor egy adagban kell kijuttatni. A foszfor és a kálium műtrágyának a talajban át kell alakulnia a növények számára felvehető formában.

Talajművelés és vetés

Az őszi vetés nehezebb, hisz ilyenkor a talaj kiszárad és nehezebb megművelni a talajt.

A talajművelés célja a víz befogadásához, raktározásához, a tápanyagok feltáródásához kedvező talajállapot létrehozása és a gyors csírázás-kelés, valamint az optimális növényszám megteremtése érdekében a jó minőségű magágy elkészítése. A kelés az aprómorzsás, ülepedett, kellő nedvességet tartalmazó talajban lesz kellőképpen gyors, egyöntetű. A nyári-őszi időszakban a kiszáradt talajok az eke nélküli, energiatakarékosabb, sekélyebb talajművelést teszik csak lehetővé.

Az elővetemény betakarítása után a talajnedvesség megőrzése érdekében a tarlóhántást arra alkalmas eszközzel (tárcsa, kultivátor) azonnal el kell végezni (A növénytakaróval nem fedett talajfelszínen megnő a párolgás). A sekély, 6-10 cm mély tarlóhántást azonnal le kell zárni hengerrel. A hengerrel tömörített felső szigetelőréteg megakadályozza, hogy a fellazított talajból a nedvesség elpárologjon. A talajból felfelé áramló nedvesség kicsapódik a tömör szigetelőrétegen (talajharmat-képződés), és átnedvesíti a felső talajréteget. A gyomosodás mértékétől függően a tarlót két-háromszor ápolni szükséges. A tarlóápolások idejével nem szabad megvárni a gyomnövények virágzását. A tarlóápolásokat a kívánt művelési mélység (15-18 cm) elérésig az előző művelési irányhoz viszonyítva 30-45 ^o-os szögben kell végezni tárcsával. A tarlóápolást is mindig hengerrel szükséges zárni a talajnedvesség megőrzése érdekében. A szakszerűen elvégzett tarlóhántással és tarlóápolásokkal a talaj a búza vetésének idejére kellően nyirkos állapotú lesz, a magágyat kombinátorral, ásóboronával jó minőségben el lehet készíteni. A jó minőségű magágy nyirkos, a vetés mélységéig aprómorzsás, alatta ülepedett.

Vetésre a jó csírázóképességű, csávázott vetőmagot használjunk, a búza vetési ideje az október 1-30 közé esik. A vetésidőt úgy határozzuk meg, hogy a téli fagyokig kellően megerősödjön. A sortávolság 12 vagy 15,4 cm a vetőgép típusától függően. A növények 1,1-1,9 cm-es tőtávolság esetén megfelelő tenyészeti területhez jutnak. Így egy hektárra kivetendő átlagos csíraszám 5,2-5,7 millió db csíra/ha. A fajták ezer szem tömegétől függően az 1 hektárra szükséges vetőmagmennyiség 200-260 kg/ha. Az átlagos vetésmélység 4-6 cm. Meleg, száraz őszi időjárásban mélyebben, nedves, hűvös helyre, ősszel pedig sekélyebben kell vetni.

 

Pályi Béla,
falugazdász