A változékony időjárás továbbra is jellemző Kárpátalján, a lehűlések majd hirtelen felmelegedések, esős időt követi a szárazság, nagyon megnehezíti a növényvédelmi munkálatokat.

Az almásainkba majd mindenütt találkozhatunk a lisztharmat tüneteivel, ez különösen igaz a Jonathan fajtákra. Aki csak most kezd gondolkodni a lisztharmat elleni védelemre, annak már nagy termésveszteségre kell számítania. A lisztharmat esetében nagyon fontos a betegség megelőzése.  Már láthatóak a varasodás tünetei is, mind a levélen, mind a kis gyümölcsökön. Több helyen lehet látni Erwiniás elhalás tüneteit, sajnos a sok csapadék kedvezett a baktériumnak. Ha az ágak levelek úgy néznek ki mint ha leégtek volna, megbarnultak ott minél előbb az elbarnult részt lekell vágni, mind addig míg az ág szövetei egészségesek lesznek. Ettől a ponttól még legalább 15/20 cm lejjebb vágjuk vissza, fertőtlenítet eszközzel. Minden ilyen eset után fertőtlenítsük az eszközt, amivel vágtunk. Fertőtleníthetünk vagy szesszel, vagy hypoval és csak ezután használjuk más növényeknél. A keletkezett sebet a fán kezeljük le kertészeti fa géllel. Majd réz vagy „efozit-Al” hatóanyagú készítményekkel, 2-3 alkalommal permetezzük. Folyamatos a levéltetvek és az atkakárosítás (bronzos, kanalasodó levelek).

Az almában az almamolyrajzás továbbra is nagyon nagy 34 db/hét, illetve folyamatos a hernyók kelése is, amihez még csatlakozik az almailonca hernyóinak a kelése is. Az almába folyamatos rendszeres és megtervezett védekezés szükséges, 1-2 permetezéssel nem érünk el eredményt.  Figyeljünk arra, hogy a választott szerek ne ismétlődjenek egymás után és évente maximum 2-3 használjunk azonos hatóanyagú szereket. Most a hangsúly a felszívódó szereken van.

A kajszi és az őszibarack ültetvényekben a barackmoly (42 db/hét) és a keleti gyümölcsmoly (141db/hét) rajzása és a hernyók kelése is folyamatos. A hernyók által okozott kártétel már megfigyelhető, szintén a levéltetvek jelenléte és károsítása erős, folytonos védekezés szükséges. A kajsziba a gutaütés (több kórokozó okozhatja) betegség tünete már észrevehető, az ágak vagy akár az egész fa leszáradása. Itt is a sérült részek kivágásával az Erwiniás elhalás tünetnél említet módon, majd felszívódó (pld. tebukonazor) + mankoceb hatóanyagú permetező szerek többszöri ismétlésével tudunk védekezni a betegség ellen, sajnos sok esetben még így sem sikerül.

A meggyben és cseresznye levélbetegségei ellen most kell megelőző védekezést végezni, felszívódó szerekkel. Az érésbe lévő növényeknél az élelmezési várakozási idő betartásával. A gyümölcs moníliás rothadás ellen elsősorban a sérülést okozó kártevő ellen kell védekezni. A  cseresznye légy folyamatosan rajzik (18 db/hét) a nyű kelése folyamatos, ha csak a gyümölcsrothadás ellen akarunk védekezni akkor az kevés eredménnyel jár, muszáj a cseresznye légy ellen is. A levéltetvek ellen szintén szükséges védekezni ott, ahol az elmúlt 10-14 napban nem tették meg.

A szilvában a szilvarozsda tünetei már néhol láthatóak, akárcsak a szilvamoly kártétele is. A szilvamoly rajzása (86db/hét) továbbra is magas és folyamatos a lárvakelés ezért az ellenük való védelemnek is folyamatosnak kel lennie.

A szőlőben a leveleken és néhol a fürtökön is már látható lisztharmat tünetei, a csapadékos magas páratartalmú időjárás kedvez a peronoszpórának, illetve a szürkepenésznek, ezek a betegségek egyben a legfontosabb betegségei a szőlőnek, mindenképpen szükséges az ellenük való védekezés. Ként és rézt még most ne használjunk a bogyók héjának való perzselése miatt, inkább részesítsük előnybe most a felszívódó készítményeket. Külön a lisztharmat és külön szert a peronoszpóra és szürkerothadás ellen. A szőlőmolyok hernyókártétele néhol már látható elsősorban a fürtkezdeményeken, de mostanára jellemző, hogy a hernyók bebábozódtak és így a tarka szőlőmoly rajzása is elhanyagolandó (1db/hét), a tömeges rajzásra kb. 2 hét múlva számíthatunk, amikor megjelenik a 2. nemzedéke. Sokan legyintenek e kártevőre, de ne vegyék félvállról találkoztam olyan esettel, ahol 1 fürt kezdeményen 3 egyed is károsított.

A szőlőben még a levél és a gubacs atkák is jelentős mértékbe jelen vannak, róluk se feledkezünk el.

A puszpángunkat károsító puszpáng moly második nemzedéke megkezdte rajzását és tojásrakását, ott ahol kevés lomb felület (zöld levél) maradt ott a kontaktszerekkel 7-10 naponta permetezünk, ahol viszont maradt jelentős mennyiségű lomb (zöld levél) ott hosszabb hatástartamú felszívódókat használjunk. Permetezést mindig a lomb belsejéből kezdjük, azaz a permetező fejet nyomjuk be a bokor közepére, hisz a hernyók belülről kifelé haladnak, és az elején a jelenlétüket észre se lehet venni. 

Dísznövényeink nagy részén a levéltetvek tömeges megjelenése mellet a lisztharmat, a levél és a rozsda betegségeket lehet észlelni. Itt nem kel az élelmezési várakozási időt figyelembe venni, ezért nagyon sokk készítmény áll rendelkezésünkre. Itt is elsősorban a felszívódókat részesítsük jelenleg előnybe.

A paradicsomban és a burgonyában folyamatos megelőző védekezés szükséges a fitoftóra ellen a betegség számára kedvező időjárás miatt.  Mind a levéltetvek mind a burgonyabogár folyamatos betelepülése és kártétele jelentős. Ezért ezen növényeknél 10-14 naponként egy komplett megelőző védelemre van szükség. Elsősorban felszívódó szereket használjunk mind a betegségek mind a kártevők ellen, amihez adjunk rezet vagy mankoceb-et a rezisztencia kialakulása ellen. 

Az őszi árpa aratása napokon belül megkezdődhet, ezért itt már ne tervezzünk növényvédelmet.

Elsősorban a későn vetett és mélyfekvésű területeken, az őszi búzában erősödik a lisztharmatfertőzés, sárgarozsda fertőzöttség, és megjelent a helmintospóriumos betegség is. Folytonos a gabonapoloskák betelepedése, ami jelentős termés veszteséget okozhat, illetve jelentős vetésfehérítő lárvakár kártétele a még zöld állományba. Az ilyen területeken javaslok egy kombinált védelmet mind a gombabetegségek illetve a szívó és rágó kártevők ellen.

Az őszi búzában említett gombás illetve kártevők megtalálhatóak a tavaszi gabonafélékben is. A zabban nagy kárt okozhatnak a vetésfehérítő bogarak lárvái. A tavaszi gabonafélékben hosszú hatástartalmú felszívódó szereket javaslok, lombtrágya hozzáadásával.

A felmelegedésnek köszönhetően a kukoricában a kukoricabogár lárvakelése már megkezdődött, elsősorban ott ahol tavaly is kukorica volt figyeljük a növényeinket, és ha hírtelen lankadás történne, vizsgáljuk meg a talajt, és ha kis csontszínű lárvákat találunk a gyökerén vagy mellette, akkor tudjuk, hogy nem a gyomirtó a probléma okozója. Sajnos ilyenkor már a kukorica bogár lárvája ellen csak nagyon költségesen és kevés sikerrel lehet védekezni, itt fontos a megelőzés. 

Pályi Béla